Bár a tudásmenedzsment még világszerte újdonságnak számít, Magyarországon is egyre több cég ismeri fel, hogy alkalmazásával komoly előnyt szerezhet versenytársaival szemben. A KPMG tanácsadó cég felmérése szerint a TM-projektek kifejlesztésében és alkalmazásában a hazai cégek hátránya nem jelentős a nemzetközi vállalatokhoz képest. A magyarországi helyzetet leginkább az jellemzi, hogy bár vannak önálló kezdeményezések, átfogó, összehangolt stratégiával többnyire még nem rendelkeznek a hazai vállalatok. Az egyik fő akadály nálunk kulturális eredetű – a munkatársak a hatalom és a pozíció megtartása érdekében gyakran inkább visszatartják a megszerzett tudást, mintsem megosztanák egymással. A technológiai háttér kialakításában azonban nincs lemaradás, sőt, az internet és a cégen belüli csatorna, az intranet bevezetésében meg is előzzük a nemzetközi átlagot.

Bár a tudásmenedzsment fogalma csak nemrég került be az üzleti nyelvhasználatba, Magyarországon is egyre több társaság vezetése gondolkodik el azon, hogyan gazdálkodjon a tudással, mint eszközzel. A szakértők ebben az összefüggésben tudáson az ügyfelekről, a termékekről, a folyamatokról és a versenytársakról (fejben, papíron vagy elektronikus formában) összegyűlt információt, tapasztalatot értik. A misztikusnak tűnő tudásmenedzsment (TM) terminus pedig ennek a felhalmozott tudásnak a szisztematikus és szervezett felhasználását jelenti, amivel a vállalat növelheti teljesítményét.

A KPMG Consulting munkatársai a nemzetközi és a hazai piacon is elemezték, hogy a vállalkozások hol tartanak a tudásmenedzsment fejlesztésében és alkalmazásában. Magyarországon 18 nagyvállalatot kerestek fel, amelyek többsége a versenyszférában tevékenykedik. A társaságok között voltak állami, illetve magántulajdonban levő magyar társaságok, külföldi és magyar vegyes tulajdonú vállalkozások, tőzsdére bevezetett cégek, valamint multinacionális társaságok magyarországi vállalatai is. A kiválasztásnál szempont volt, hogy minél több szektor (pénzügyi, telekommunikációs, vegyipari, kereskedelmi) szerepeljen a felmérésben, illetve, hogy a különböző funkcionális területek (humán, informatika) képviselete is kiegyensúlyozott legyen. A felmérés eredményei csak bizonyos korlátozó megszorításokkal értelmezhetők egyrészt a minta mérete miatt, másrészt azért, mert a megkeresett cégek közül elsősorban azok vállalkoztak a felmérésben való közreműködésre, amelyek egyáltalán érdeklődnek a tudásmenedzsment iránt.

A KPMG felmérései igazolják, hogy a tudásmenedzsment fogalma világszerte elfogadottá vált az üzleti életben. A megkérdezett 423 európai és észak-amerikai vállalat 64%-ának van tudásmenedzsment stratégiája, míg Magyarországon a vállalatok 39%-a nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik tudásmenedzsment stratégiával. Ugyanakkor ez a csoport vegyes összetételű – mindössze egy hazai cégnek volt nevesített tudásmenedzsment stratégiája, a többi vállalatnál a különböző területeken megvalósított, illetve elindított kezdeményezéseket értékelték tudásmenedzsment stratégiaként, de ez nem jelent dokumentált, hosszú távú célokat meghatározó, egységes szerkezetbe foglalt stratégiát.

A fejlesztési fázisokat tekintve nemzetközi téren a cégek 68 százalékánál már elindult, vagy éppen most indul tudásmenedzsment program. Nálunk a megkérdezett vállalatok 57 százalékánál működnek, illetve készülnek tudásmenedzsment jellegű programok. Valójában Magyarországon még többen tartanak az igények felmérésénél, mint a programok kidolgozásánál, míg nemzetközi téren a már programkészítő vállalatok vannak többségben. A magyar helyzetet leginkább úgy jellemezhetjük, hogy a vállalatok megpróbálnak tenni valamit a tudás hatékonyabb menedzselése érdekében, indítottak és indítanak egyedi projekteket, de általában nem foglalkoznak összehangoltan a különböző területekkel (kultúra, emberek, folyamatok, technológia, tartalom), azaz nem kezelik átfogó stratégiaként ez irányú törekvéseiket.

A már végrehajtott programok közül a leggyakoribb projekt nálunk a leginkább bevált módszerek, eljárások (best practice) tapasztalatainak szervezett megosztása a munkatársakkal, ám ez is csak a cégek 29 %-ára jellemző. A vállalatok 22 százaléka elemezte a tudásmenedzsment-helyzetet (benchmarking), és 11 százaléka tett lépéseket a vállalaton belül a TM jelentőségének tudatosítására. Hat százalékuk válaszolta azt, hogy már létrehozta a cégen belüli tudásközpontot, meghatározta a felelősöket, illetve jutalmazza a tudás megosztását.

Arra a kérdésre, milyen problémák nehezítik a tudás hatékony felhasználását, a legtöbben azt válaszolták, hogy nem ismerik a TM előnyeit (86%). További gondként jelölték meg, hogy „nincs idő a tudás megosztására” (78%), „a fejekben lévő tudást nehéz megszerezni” (73%), „a munkatársak újra feltalálják a spanyolviaszt” (67%), és „a munkatársak nem akarják megosztani tudásukat” (61%). Komoly figyelmet érdemel az utóbbi kijelentés, mert jelzi, nálunk még gyakori a félelem, hogy a tudás megosztásával csökken a befolyás, a hatalom. A nemzetközi felmérésben a cégek mindössze 16%-a nevezte gondnak ezt. A kimagasló különbség jelentős kulturális eltérésre utal.

A technológiai háttér kialakításában kimondottan jól állunk – a magyar vállalatok a bevezetett rendszerek tekintetében nem maradnak el a fejlettebb országok vállalataitól, sőt néhány esetben meg is előzik azokat. Magyarországon például minden megkérdezett cégnél van Internet-hozzáférés, és már majdnem mindenhol (88%) működik Intranet is, bár még nem igazán használják ki a benne rejlő lehetőségeket. Lemaradás tapasztalható viszont az adattárházak (44%) és a dokumentumkezelő rendszerek (35%) alkalmazásában.

A magyarországi KPMG Consulting partnere, Strommer Pál a felméréseket összegezve elmondta, hogy a nemzetközi vállalatok valamivel jobb eredményeket értek el, de a tudásközpontú vállalatok kialakulásáig még hosszú utat kell megtenni világszerte. Ez lehetőséget ad arra, hogy a magyar vállalatok is felismerjék a tudásmenedzsmentben rejlő versenyelőnyöket, és ledolgozzák lemaradásukat.