Az IT beruházások komplexitása előre meghatározott folyamat. Számolnunk kell azzal, hogy a projekt erőforrásigényének kétharmadát a projekt irányításával, a működés szervezésével, azaz a beruházás menedzsmenttel kapcsolatos költségek fogják kitenni. Nem mindegy tehát, hogy mekkora az a terület, ahova a rendszert tervezzük. A menedzsment költségeit tovább oszthatjuk a folyamatfejlesztés, az ügyvitelfejlesztés és az üzemeltetés között. Annak ellenére, hogy a költségeknek mindössze egyharmadát fordítjuk hardverre és szoftverre, fontos, hogy a saját erőforrásaink felmérésénél rangsoroljuk a projekteket és a prioritási lista első két-három elemére fókuszáljunk.

A projekt haszna időben elnyújtva jelentkezik és az IT beruházások hatása az üzleti területre időben fokozatosan csökken. Annak érdekében, hogy az IT a leggyorsabb megtérüléseket tudja felmutatni, célszerű rövidebb projektekre koncentrálni. A vállalati beruházási igényportfolióból azokat a projekteket kell kiválasztani, amik magasabb értéket képviselnek az üzlet számára. Az IT infrastrukturális területek fejlesztése az üzlet számára jóval kisebb értékkel bír, mint az IT számára. Ezzel szemben a vállalat működési és pénzügyi eredményét érintő beruházások az üzlet teljes támogatását bírják, bár ezek az IT számára lehetnek ingoványos területek.

Az informatikai projekteket három csoportba sorolhatjuk: az alapműködéshez tartozó projektek (bérszámfejtési rendszer, számviteli rendszer bevezetése), a produktivitást növelő fejlesztés (e-mail rendszer, az értékesítést, tervezést elősegítő szoftvercsomag) és a core tevékenységhez tartozó rendszerek (számlázó, gyártó stb. rendszerek).

Az alapműködés olyan funkciókból áll, amely könnyen tipizálható folyamatokat foglal magába, ezért alkalmas arra, hogy külső szolgáltató segítségét vegyük igénybe saját erőforrások felhasználása helyet. Ez a koncepció jelenik meg a klasszikus kihelyezési modellekben. A produktivitást növelő IT tevékenység igényli a legnagyobb belső erőforrásbázist, mind szakember, mind anyagi- és pénzügyi eszközök formájában. A „core” tevékenységhez kötődő fejlesztések olyan speciális szaktudást igényelnek, amely egyrészt a más funkcionális területekről érkezett belső vállalati szakemberek kompetenciájára épít, másrészt teret nyit külső tanácsadók igénybevételére. Az IT presztízsének stabilizálásához éppen az ilyen típusú fejlesztések járulnak hozzá, bár ezek hordozzák a legnagyobb kockázatot is.

Ha kiválasztottuk a megfelelő projektprioritást, a következő lépés a megvalósítás. Ennek menedzsment szempontból két vetülete van: egyrészt egy üzleti szemléletű szofisztikált teljesítménymérő rendszer bevezetése, másrészt a folyamatos kommunikáció az érdekhordozókkal. Infrastrukturális IT beruházásoknál a teljes birtoklási költség (total cost of ownership, TCO) módszer nyújt lehetőséget a eredményértékelésre, de alkalmazásoknál a projekthaszonra fókuszálunk, rendszerintegrációnál pedig üzleti hasznokat próbálunk figyelembe venni. A teljesítménymérésnek nemcsak azt kell feltérképeznie, hogy pillanatnyilag hol tart a bevezetés, hanem előre kell vetíteni a változásokat, hogy legyen idő a hatékony kommunikációra. Ehhez pedig tudatosítani kell a szervezetben, hogy nem lehet elérni és fenntartani egy végleges, állandó állapotot., az IT terület alapvető jellemzője a változás.

A számvitel eszközei becslések szerint a vállalati vagyon mindössze 60%-át képesek lefedni. IT beruházásoknak ugyanakkor nagy hatása van a nem-vagyoni típusú szellemi javakra, melynek értéke vállalatértékeléskor 40% és 400% közé eshet. Itt az üzleti hírnéven túl olyan tényezőkre kell gondolnunk, mint a szállítói és az ügyfélbizalom, illetve a szellemi tőke minősége. Ezeket informatikai eszközökkel is körülbástyázhatjuk a CRM rendszerektől kezdve a workflow és mail alapú alkalmazásokig. Elemzők szerint azok a vállalkozások, akik képesek ezt a vagyoni értéket gyarapítani, három éven belül ötször eredményesebbek lesznek az IT hatásainak mérésében, mint versenytársaik.

Bár ezek a projektek hatalmas innovációs és motivációs hatással van a társaság szellemi tőkéjére, és új csatornákon keresztül képesek mozgósítani a változáskövetés kapacitásait, a vállalati IT beruházások világszerte egyre szigorúbb szűrőn mennek keresztül. Annak a hatásait szenvedik most, hogy legalább egyszer beleestek a csapdába, és a sell-sidetől az inside-ig vásároltak mindenféle informatikai alkalmazást. Az informatikusoknak egyre hatékonyabban kell megalapozniuk egy-egy újabb beruházást, a korábbi érvrendszerek már nem váltják ki ugyanazt a hatást és a vállalati pénztárcák nehezebben nyílnak meg. Emiatt a következő időszakot nem az új beruházások, hanem a meglévő infrastruktúra rendezése fogja jellemezni. Az elvárás ma az informatikusok felé, hogy a meglévő eszközökben és alkalmazásokban rejlő összes hatékonyságot és javítható funkcionalitást használják ki, mielőtt egy újabb technológiai újdonságot vesznek.

Mindez hatással lehet az IT terület hitelességére is, mivel a IT megítélése számos olyan kulcsszereplőn múlik, akik a saját tapasztalataikon keresztül alkotnak véleményt az informatikáról, behatárolva ezzel a jövőbeni prosperitást. A cél, hogy az informatika úgy éljen a szervezet tudatában, mint az irányítás és végrehajtás közötti időbeli eltérést csökkentő innovatív kompetenciaközpont.