Az államban viszont nem bíznak a magyarok
Abban a kérdésben viszont a hazai válaszadók a sereghajtók közé tartoznak, hogy mennyire bíznak, a kormányuk felelősségteljesen fogja szabályozni a mesterséges intelligenciát. Nemcsak, hogy a 30 ország közül a lista hátulról a harmadik helyére kerültek honfitársaink azzal, hogy mindössze a megkérdezettek harmada bízik ebben (csak Japán és az Egyesült Államok végzett mögöttünk), de a magyar válaszolók mondták a legnagyobb arányban azt is, hogy kifejezetten nem bíznak a kormány felelősségteljes szabályozásában (59 százalék). Ezzel még az Egyesült Államokat is megelőztük, ahol szintén 58 százaléknyian válaszoltak bizalmatlanságukat kifejezve.
A munka világában is készülnek a változásokra
A magyarok kétharmada gondolja úgy, hogy az AI jelentősen átalakítja a munkavégzés módját az elkövetkezendő 5 évben, de csupán 29 százalék tart attól, hogy ez a munkája elvesztését is jelentheti. Ez nagyjából hasonló, mint a nyugat-európai országokban mért arány, ami arra utal, hogy a hazai lakosság inkább lehetőségként, mint fenyegetésként tekint az AI által hozott változásokra.
Nem tesz jót a gazdaságnak?
A gazdaságra gyakorolt hatását inkább negatívan élik meg a magyarok: 28 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia inkább ront a gazdaságon, mintsem javítana (23 százalék). Ez jelentősen pesszimistább állaspont, mint a felmérés átlaga (34 százalék szerint javít a gazdaság állapotán, míg 23 százalék szerint rosszabbá teszi), de nem annyira borús attitűd, mint Belgium vagy az USA válaszadóinál (31, illetve 33 százalék). Mi több, tavaly még honfitársainkmajdnem 30 százaléka vélekedett az AI gazdaságra gyakorolt hatásáról pozitívan, így a mostani 23 százalék jelentősen sötétebb képet rajzol elénk.
