Ahogy azonban a mesterséges intelligencia egyre több területre férkőzik be a mindennapokban, úgy merülnek fel a jogi-etikai kételyek is, így például az AI „fekete doboz” problémája, a diszkrimináció vagy éppen a felelősség kérdése.

Az Európai Unió a világon elsőként reagálva hozott létre átfogó szabályozási keretet, mégpedig kockázati alapon megközelítve a kérdést, ugyanakkor a kritikus hangok arra hívják fel a figyelmet, hogy a túlzó és bürokratikus rendelkezések ronthatják az egyébként is lemaradó kontinens versenyképességét. Miért olyan fontos az úttörő technológiát etikai szempontból is vizsgálni és hogyan biztosíthatják a cégek, hogy a fejlesztéseik ne hasaljanak el az AI Act miatt? Az AI bevezetése önmagában nem jó vagy rossz; az etikus vagy kevésbé etikus felhasználás attól függ, milyen céllal és milyen körülmények között alkalmazzuk – hangsúlyozzák a Stylers Group szakértői.

Kilőtt az AI biznisz

Dinamikusan nő a mesterséges intelligenciára épülő újabb és újabb fejlesztések száma, tavaly csak az amerikai piacon 130 százalékos növekedésről számoltak be a cégek 2023-hoz képest az AI büdzsék terén. Leginkább a generatív AI megoldások hasítanak, a legtöbbet pedig a szoftverek és információs szolgáltatások szegmensében, illetve a banki és kiskereskedelmi szektorban költik a mesterséges intelligenciára. Minden jel arra mutat, hogy akár már néhány éven belül AI-alapú lehet minden technológia. Ugyanakkor egyre több etikai kétely merül fel a mesterséges intelligencia használata kapcsán, melyek dinamikus térnyerésével párhuzamosan mind nagyobb aggodalmat keltenek.