A válaszadók az előttük álló 12 hónapra vonatkozóan a leginkább az alábbi kiberbiztonsági kockázatok miatt aggódnak:
- Rosszindulatú szoftverek (összesen 70 százalék tartja reális veszélynek)
- Webes támadások (összesen 67 százalék említette)
- Zsarolóvírus (összesen 65 százalék)
- Harmadik fél által okozott biztonsági problémák (64 százalék)
- Elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadások (60 százalék)
- Távoli asztali protokoll (RDP) támadások (összesen 60 százalék)
Mindezek alapján nem meglepő, hogy a kkv-k általános értékelése a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességüket illetően alacsony: a válaszadók mindössze 48 százaléka állította, hogy közepesen vagy nagyon megbízik saját kiberbiztonsági felkészültségében. Érdemes megjegyezni, hogy a skandináv országokban megkérdezettek sokkal kevésbé (32 százalék) bíztak saját védelmi-megelőző képességükben, mint Európa más részén és Észak-Amerikában (49-49 százalék).
Az ESET felméréséből kiderült továbbá, hogy olyan jelentős globális kihívások ellenére, mint az ukrajnai háború vagy a koronavírus-járvány után is folytatódó távmunka, a kkv-k szerint mégis leginkább az alkalmazottak kibertudatosságának hiánya (43 százalék) növeli meg a támadások kockázatát. A vállalatok szerint további kiemelt kockázati tényező a nemzetállami támogatású kiberbűnözés (37 százalék), a partneri/beszállítói rendszer sebezhetősége (34 százalék), a hibrid munkarend (32 százalék) illetve a távoli távoli asztali protokoll szabályozatlan használata (31 százalék).