Ki akarja az appokat? Nem a fogyasztók

Egyáltalán nem olyan népszerűek a telefonos alkalmazások, mint ahogy azt a marketingesek gondolják. Sőt, ha a fogyasztókat kérdezzük, akkor az olyan technológiai megoldásoknak sem jósolhatunk nagy jövőt mint a QR kód, az NFC vagy érintés nélküli fizetés, a drónok, vagy a 3D-s nyomtatás.

A marketingben az számít életképesnek, aki képes lépést tartani a rohamosan változó technológiai környezettel, az egyre több kommunikációs csatornával. Ez lényegében a technológiai újdonságok gyors megismerését, adaptálási hajlandóságát és az azokra való nyitottságot jelenti. A szakemberektől tehát elvárható, hogy otthon legyenek az új technológiák használatában, azonban a fogyasztók legtöbbször teljesen más nézőpontból tekintenek azokra. Erről szól a Maxus Hungary ősszel készült felmérése, amely pont így, két szemszögből vizsgálja a ma rendelkezésre álló marketing eszköztárat.

A Maxus Hungary tavaly szeptemberében készült felmérésében nem rendhagyó módon vizsgálta a világunkban jelenlevő technológiai újdonságok ismertségét, adaptálási hajlandóságát és az azokra való nyitottságot. A kutatás azért különleges, mert a kérdésben a magyarországi fogyasztók és a marketing döntéshozók véleményét állította egymással szembe, és kiderült, hogy sok esetben a marketingszakemberek feltevései erősen eltértek a fogyasztók valós használati arányától.

Kép:Pexels.com

A Maxus a fogyasztók oldaláról arra volt kíváncsi: milyen ismeretekkel bírnak a technológiai újdonságokról, és mit gondolnak a közeljövőről ennek tekintetében. A marketingesek esetében pedig azt nézte meg, hogy az eladások növelését célzó szakemberek mit gondolnak/tudnak a fogyasztók technológiai tájékozottságáról. A vizsgálat összességében tehát azt mutatta ki: mennyire egyeznek a marketingesek percepciói az egyes fogyasztói csoportok technológiai újdonságokkal képzett viszonyával.

A kutatás számos meglepő eredményt hozott. Kiderült, hogy sok esetben a marketingszakemberek feltevései erősen eltértek a fogyasztók valós használati arányától. Nagy meglepetést okozott például, hogy a mobil applikációk népszerűsége jóval alacsonyabb, mint ahogy azt a szakmabeliek vélik: a becsült 89%-kal ellentétben a fogyasztók mindössze 60%-a használ aktívan alkalmazásokat. A kutatásból az is kiderült: a külföldön rohamosan terjedő új technológiák, mint a hordható technológia, a QR kód (ami egyesek szerint már évekkel ezelőtt halálra volt ítélve), az NFC vagy érintés nélküli fizetés, a drónok (pedig mellettük szól, hogy például a házhozszállítást nagyságrendekkel olcsóbbá tehetik), vagy a 3D-s nyomtatók nem csak alig ismertek Magyarországon, de a fogyasztók a jövőbe tekintve sem gondolják úgy, hogy rendszeres felhasználókká válnak majd.

„A kutatás eredményei azért is érdekesek, mert a kommunikációs stratégia kialakításánál nem elég tisztában lenni az aktuális trendekkel, hanem azokat fontosságuk szerint érdemes súlyozni, nem bedőlve az épp divatos frázisoknak.” – tette hozzá a kutatáshoz Nagy Marcell a Maxus CEO-ja.

A kutatás egyéb érdekes megállapításai alapján:

  • Az applikációk használata a marketing területén a fiatalok célcsoportjában működőképes. Az ő 75%-os használati arányukhoz képest ugyanis az idősebb generáció mindössze 36%-ban él ezekkel a technológiákkal.
  • Dinamikusan nő az online vásárlás népszerűsége: a fogyasztók 42%-a vásárolt már életében legalább egyszer online, amelyből 40%-uk rendszeres felhasználó is, 80%-uk pedig úgy gondolja, 3 éven belül rendszeresen fogja használni ezt a vásárlási módszert.
  • Az online vásárlást rendszeresen használók jellemzően magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkeznek, mint az azt nem használók.
  • A smart TV elterjedése felmenőben van: a fogyasztók 90%-a tisztában van azzal mit jelent a smart TV fogalma, és 46%-uk gondolta, hogy a jövőben annak rendszeres felhasználója lesz. A kutatás azt is feltárta: míg a sima TV nézés esetében jellemző az alacsony iskolavégzettségűek és jövedelműek túlreprezentáltsága addig az okos TV-t rendszeresen használókra épp az ellenkezője igaz.
  • Az AdBlocking témakörében meglepő eredményre jutottak: a marketing döntéshozók jelentősen alulbecsülték, mindössze 4%-ra tették a reklámblokkolót használók arányát a valós 14% helyett. Külön érdekes, hogy maguk a marketingben jártas szakemberek 13%-a is saját bevallása szerint aktív felhasználója a blokkoló szoftvereknek.
Ehhez kapcsolódóan Nagy Marcell megjegyezte: „Az AdBlocking-ra vonatkozó Maxus által mért adatok szinte majdnem tizedes pontossággal megegyeznek az azóta a témában megjelent kutatások eredményeivel.”
A játékosítás sem menő?
A gamification területén azt tárta fel a kutatás, hogy az önmagában nem képvisel értéket - a fogyasztók fontosnak tartják, hogy az eladásra szánt termék valódi értékkel bírjon, azaz maga a gamification önmagában csupán játékos, vonzó módszerekkel felturbózott eladásösztönző eszköz szerintük. Arra viszont tényleg nagyon jó megoldás, ami még az elkötelezettséget is növeli.

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo