Az elektronikus értékesítés volumenét tekintve meglehetősen jól állunk: hazánkban a vállalatok nettó árbevételének 23 százaléka származik online értékesítésből, megelőzve az EU-s 18 százalékot. A kis- és középvállalataink vezetői is kihúzhatják magukat: itt 18 százalék a hazai arányszám, ami jelentős különbség a 12 százalékos uniós szinthez képest. Emellett az e-kereskedelmet végző kis- és középvállalatok arányát tekintve is jobban állunk az EU-s átlagnál (21,8 százalék a 19,1 százalékkal szemben). Érdekesség, hogy a 250 fő fölötti hazai vállalatok esetében háromszor olyan magas az online értékesítő szereplők aránya, mint a 10-49 fő közti cégeknél. Itt jegyezzük meg, hogy a digitalizáció terjedését jelentős EU forrás is segítette 2010-2023 között.
Az Európai Biztosság Digitális Intenzitás Indexe egy komplex mutatószám, mely részben a fent bemutatott indikátorok alapján próbálja megragadni különböző országok vállalatainak digitalizációs szintjét.
Az index alapján látszik, hogy hazai üzleti szféra digitalizációs szintje le van maradva az EU-s átlagtól. Bár régiós viszonylatban a mi számaink a legjobbak, a dicsőség keserédes, hiszen a közép-kelet európai országok jellemzően az uniós viszonylatban a leggyengébben teljesítő harmadban szerepelnek.
A magyar cégek egyre több digitális technológiát vezetnek be. Ezt a trendet a koronavírus válság felerősítette, de úgy tűnik, a poszt-Covid világban sem áll meg a digitalizáció térnyerése a hazai vállalatok körében. Bár régiónkban aránylag jól állunk, további erőfeszítések szükségesek, ha el akarjuk érni az Európai Unió átlagának a szintjét.
