A konferenciára közel 200 résztvevőt várnak 35 országból, és több mint 130 tudományos előadás hangzik el. Az eseményhez például PhD szeminárium, a szabályozás jövőjével foglalkozó ülés, és az ITS vezetőségének ülése is kapcsolódik.
A konferenciát Erik Bohlin, a Chalmers University of Technology professzora, az ITS elnöke és Sallai Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, mint házigazda nyitotta meg. Beszédükben kiemelték az ITS által felölelt terület integrálódásának és társadalmi szerepének, az alkalmazások széleskörű megvalósításának üzleti jelentőségét - olvasható a közleményben. A hétfői nyitónapon Mátrai Gábor, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese előadásában bemutatta az európai infokommunikációs piaci tendenciákat, az ebből fakadó kihívásokat és a megoldást kínáló digitális menetrendet, valamint az előrehaladást mérő indikátorokat, majd ismertette a magyar piaci struktúrák sajátos jellemzőit és egyes szabályozási megoldásait.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója előadásában kiemelte: „A különböző méretű képernyőkön futtatható alkalmazások, az újszerű felhasználói felületek és a mögöttük felhőben futó szolgáltatások ma már meghatározó módon formálják az ügyfélélményt. A felhasználók egyre intenzívebben, gyakran párhuzamosan használják az okostelefonok, a laptopok és tabletek képernyőit, és egyre inkább az okostévé felületét is."
Pedig idehaza még kevesen használják rendszeresen a mobilok „smart" funkcióit - mint böngészés, levelezés, alkalmazások letöltése, blogolás -, derült ki a BellResearch magyar vállalatvezetők és IT-szakértők körében végzett legfrissebb felméréséből. Az okostelefonok hazai vállalati alkalmazására is ugyanez a jellemző Sugár Mihály, a kutatócég munkatársa szerint, aki úgy látja, a dolgozók leginkább csak hívásokat bonyolítanak le, illetve SMS-eket fogadnak és küldenek a céges készülékként használt okostelefonjaikon. A kutatás eredményei szerint az e-mail és naptárfunkciók használata terén ugyan látható némi előrelépés, az egyéb okostelefonos alkalmazásokat viszont szinte figyelmen kívül hagyják a készülékek tulajdonosai. A legtöbbet személyes kommunikációra és szórakoztatásra használják az okos mobileszközöket, derül ki a T-Mobile felméréséből: a megkérdezetteknek csak 25 százaléka alkalmazza az üzleti életben az okostelefonját. Hétköznap viszont szinte együtt élünk a mobilos alkalmazásokkal.
A táblagépeket viszont egyre többen használják az üzleti világban is. Ami szórakozásnak indult, lassan komollyá válik. A táblagépek kedves kis kütyüből munkagéppé érnek, egyes feladatokra alkalmasabbak lehetnek, mint a személyi számítógépek. A táblagép még a legkisebb netbooknál is hordozhatóbb, képernyője pedig nagyobb, így jobban használható, könnyebben olvasható, mint az okostelefonoké. Alkalmas arra is, hogy többen nézzék egyszerre, ami nemcsak fényképnézegetésnél, de munkánál is hasznos lehet. A táblagép elsősorban tárgyalások segítőjeként használatos. Lehet jegyzettömb, diktafon, a konferenciabeszélgetés vagy egyéb munkához szükséges dokumentum megosztásának eszköze. A gyors, mobil és közösségi munkavégzés ómegája. (A 21. századi jegyzettömbről itt olvashat bővebben.)
