A jelenleg 2500 főt foglalkoztató IT Services Hungary − a T-Systems International leányvállalata és Magyarország legnagyobb informatikai szolgáltatója − a K+F területén is erősíteni kívánja hazánk versenyképességét. “Egyre erősödik az országok között a verseny a multinacionális cégek K+F központjainak kialakításáért, a vállalatok bevonása és támogatása éppen ezért elengedhetetlen.” - hangsúlyozta Ilosvai Péter, a vállalat ügyvezető igazgatója.
Az IT Services Hungary 2010 nyarán uniós forrásból indította el telekommunikációs eszközök fejlesztését célzó K+F tevékenységét Debrecenben, melyet tovább bővít Budapesten a jelenlegi támogatás segítségével. A projekt során a vállalat informatikai kutatási-fejlesztési részleget indít fővárosi szolgáltató központjában, és 70 új, alkalmazott és kísérleti kutatási feladatokat ellátó pozíciót hoz létre a szolgáltatási folyamatok modernizálása és az ügyféligények még korszerűbb kiszolgálása érdekében. A projekt kiemelt területei közé tartozik a munkaállomások virtualizációja (VDI), az üzletmenet folytonosságát biztosító eszközök fejlesztése, a szervezeten belüli és szervezetek közötti együttműködés és kommunikáció hatékonyabbá tétele, valamint az önkiszolgáló funkciók modernizálása. (A magyar gazdaságot a következő két évben fel kell készíteni arra, hogy az Európai Unió 2014-től megnövekedő kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i)forrásaiból versenyalapon minél többet el tudjon hozni - véli a kormány.)
Ilosvai Péter kiemelte, hogy a vállalat az év folyamán további több száz új munkahely megteremtését tervezi különböző informatikai területeken, többek között az összes, széles körben alkalmazott szoftver- és hardverplatform SAP-rendszer szolgáltatásaira, távoli és helyi szerverüzemeltetésre, valamint hálózatmenedzselésre és hálózatfelügyeletre is keresnek szakembereket.
Van hova fejlődni
A Deloitte 2011-es tanulmánya szerint a magyar vállalkozások kevesebbet költenek K+F-re a régió más országaiban működő cégekhez képest. A kutatás nemzetközi tapasztalatai szerint a vállalatok hazánk és Lengyelország esetében átlagosan az árbevétel 0.9 százaléka alatti összeget, Szlovákia és Románia esetében jellemzően az árbevétel 0.9-3 százaléka közötti összeget, míg Horvátország és Csehország esetében az árbevétel 3 százaléka feletti összeget fordítottak a kutatás-fejlesztési tevékenységükre. Bár kiemelt kormányzati cél, hogy 2020-ig Magyarország GDP-arányos K+F ráfordítása 1.8 százalékra emelkedjen, az elmúlt évtizedben egyértelmű növekedési tendenciáról nem beszélhetünk: a hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke a régió országaitól elmaradva a GDP 1 százalékának környékén mozog. (Az adótörvény-javaslatok számos ponton módosítják a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó hazai szabályozást.)
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára korábban a tudományos és technológiai (TéT) szakdiplomaták konferenciáján, Budapesten elmondta: az Európai Unió a 2014-ben kezdődő kutatatás-fejlesztési keretprogramjában 80 milliárd euróra növeli a forrásokat, a jelenlegi hét éves programozási időszak 53 milliárd eurójával szemben, és a tervek szerint további 60 milliárd eurót szánnak a strukturális alapokból a kutatás-fejlesztési infrastruktúra bővítésére. Az államtitkár rámutatott arra is, hogy Magyarországon legalább tízezer új, kutatással, fejlesztéssel foglalkozó munkahelyre van szükség ahhoz, hogy az ország minél nagyobb eséllyel vegyen részt az uniós forrásokért folyó versenyben.
2010-ben az európai cégek K+F beruházása 6,1 százalékkal nőtt, szemben az azelőtti év 2,6 százalékos csökkenésével. Az Európai Bizottság által kiadott 2011. évi európai uniós ipari K+F beruházási eredménytáblázat viszont azt is megmutatja, hogy a világranglistán a K+F bővülése tekintetében legelőkelőbb helyet elfoglaló 1400 cég többségének székhelye általában az Egyesült Államokban és néhány ázsiai országban található. (Elfogadhatatlan, hogy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb jogszabályok úgy módosuljanak, hogy a vállalatok a továbbiakban nem írhatnák le az innovációs járulékból a kutatás-fejlesztés költségeit - véli a Magyar Innovációs Szövetség.)
Az ITSH a kezdetektől a tudásba fektet
A vállalat erősíteni kívánja az üzleti és az oktatási szektor egymásra hatását, és több olyan gyakorlatorientált képzési programot indított az elmúlt években, mellyel a jövő informatikusainak piaci elhelyezkedését már az iskolai évek alatt segíteni kívánja.
A cég együttműködik több felsőoktatási intézménnyel is. Informatikai specializációt indított a Debreceni Egyetemen, majd 2012 januárjában a Miskolci Egyetemen is elindította az ún. Train IT kurzust, mely nem informatikai végzettségű, nyelveket beszélő érettségizetteket és diplomásokat készít fel az IT Services Hungary Kft. debreceni szolgáltató központjában történő munkavégzésre. Emellett kapcsolatokat ápol a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), a Pécsi Egyetemmel és a Nyíregyházi Főiskolával is. A középiskolások orientálódását és szakmai fejlődését is segíti számos programmal, Debrecenben például évek óta kiemelten támogatja a Mechwart András Szakközépiskolát, ahol ITSH osztály is indult.
