A GKI Gazdaságkutató Rt. - a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve - negyedévente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. A kutatás során a teljes vállalati kört öt csoportra osztottuk, amelyből most a kereskedelmi cégek felmérésének eredményeit ismertetjük. A 2001 I. negyedéves felmérésünk legfontosabb, összegző eredményei a következők.

2001. I. negyedévében a GKI-Webigen kereskedelmi internet-üzleti indexének értéke 7,3. Mivel az index értéke - 100 és +100 között ingadozhat, ezért a kapott érték enyhe optimizmust mutat. Ugyanakkor az előző negyedéves értékhez képest (-11) már jelentős a növekedés, vagyis a kereskedelmi cégek egyre optimistábbak. A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen kereskedelmi internet-üzleti indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, mely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magába. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak.

A kis- és nagykereskedelmi vállalkozások saját véleményük szerint egyelőre még nem tudják kihasználni az internet adta üzleti lehetőségeket. A jövőre vonatkozó várakozások azonban már sokkal bizakodóbbak, a válaszadók véleménye enyhe optimizmust tükröz. 2000 utolsó negyedévéhez képest a nem hálózatos kereskedelmi cégek optimizmusa növekedett, míg a hálózatban üzemelő cégeké kissé csökkent. Az internet által kínált lehetőségek kihasználása növekedni fog, főleg a nem hálózatos kis- és nagykereskedelmi cégek részéről.

Az internet piacátalakító hatásához a kereskedelmi cégek egyelőre csekély reményt fűznek. A konzervatív vásárlási szokások alapján a pesszimizmus érthető.

A kereskedelmi cégek jelenleg elsősorban kutatásra, adatgyűjtésre, ügyfélkapcsolatra, és levelezésre használják a világhálót. A tevékenységek jól tükrözik, hogy az internet magyarországi üzleti alkalmazása még nem teljes körű, de a vállalkozások egy része már tervezi az internet üzleti célú használatát is.
A logisztikai folyamatok, a beszerzés, az értékesítés, és a bankkapcsolatok internetes alkalmazása egyelőre még kevésbé elterjedt jár, de a tendenciát figyelembe véve a kereskedelmi cégek a világháló ezen tevékenységekre történő felhasználását tervezik.

2000-ben a kis- és nagykereskedelmi vállalkozások beruházási kiadásaik mintegy 4%-át, mintegy 8-9 milliárd Ft-ot fordítottak internetes üzleti fejlesztésre, ami véleményük szerint 2001-ben növekedni fog.

A válaszadó nem hálózatban üzemelő kereskedelmi cégeknél jelenleg átlagosan 2,4 fő felelős az információ technológiáért, míg a kereskedelmi hálózatoknál 3 fő. Ez az érték 12 hónap múlva várhatóan 3,1-re, valamint 4 főre fog emelkedni, ami 25-33%-os növekedést jelent.

Szinte mindegyik hálózatban üzemelő válaszadó kereskedelmi cég jelezte, hogy vásárolt az interneten keresztül elektronikus piactéren. A hazai oldalakat háttérbe szorítva inkább a nemzetközi piactereket részesítették előnyben a hálózatos kereskedelmi cégek.

A hálózatban üzemelő, 3 vagy annál több üzlettel rendelkező kereskedelmi cégek, mintegy 20%-a már kialakította elektronikus kereskedelmi stratégiáját, 66%-a 1-2 éven belül tervezi, 14% pedig nem kíván ilyen jellegű stratégiát felállítani.

A kereskedelmi cégek becsült internetes reklámkiadásainak nagysága 2000-ben elérte az 1,2 milliárd forintot.

Módszertan:

A mintába a KSH adatbázisa alapján leválogatott 20, vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató és 1999-ben 100 millió forintnál nagyobb árbevételt elért kis és nagykereskedelmi cégek kerültek be. A három, vagy annál több üzletet üzemeltető, kereskedelmi hálózatoknak küldött kérdőívben a lényegi hangsúlyt a hálózati jellegből adódó sajátosságokra (raktározás, bonyolultabb készletnyilvántartás, disztribúciós, logisztikai hálózat üzemeltetése, az egységek, beszállítók és központ közötti kapcsolat jellege stb.) helyeztük. A másik csoportba olyan kis- és nagykereskedelmi cégek kerültek, ahol nem a hálózati jellegen van a hangsúly, a telephelyek száma egy vagy kettő (ugyanakkor forgalmuk és árbevételük alapján ők is „nagyobb” vállalatok). A visszaküldési arány eléri a 8-9%-ot, ami megfelel a nyugat-európai hasonló kérdőíves felmérések 5-10%-os arányának. A válaszoló kiskereskedelmi cégek reprezentáltsága az árbevétel alapján 4,5%, míg a nagykereskedelmi cégeknél valamivel nagyobb, 6,3%. Összességében a kereskedelmi szektor 5,6%-os reprezentáltságot mutat.