A GKI Gazdaságkutató Rt. – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – negyedévente felméri a vállalatok és a lakosság internethasználati szokásait, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. A 2001. I. negyedévi felmérésünk pénzügyi szektorra vonatkozó legfontosabb eredményei a következők.

A felmérésről:
A vizsgálat a részvénytársasági formában működő hitelintézetekre, a biztosítókra, valamint befektetési és értékpapír-kereskedő társaságokra terjedt ki. A 42 hitelintézetnek kiküldött kérdőívből 16 (38%) kitöltött kérdőív érkezett vissza, ami a válaszadók nagyságát (mérlegfőösszegét) figyelembe véve 62%-os reprezentáltságot mutat. A biztosítóknak kiküldött 21 kérdőívből 4 (19%) kitöltött kérdőív érkezett vissza, ami az összes biztosítói díjbevételre kivetítve 22%-os reprezentáltságot jelent. Az értékpapírcégek 61 kiküldött kérdőívéből 12 (20%) kérdőív érkezett vissza, a befektetési szolgáltatás tevékenységéből származó eredmény szerint a reprezentáltság 25%. A válaszok összességében jól reprezentálják a felmért szektorokat.

A gyorsjelentés fő megállapításai a következők:
A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen pénzügyi szolgáltatók internethasználati indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, és három részindex számtani átlagaként áll elő. A részindexek a következők: e-értékesítés részindex, internethatása részindex, internetlehetőség részindex.

A GKI-Webigen pénzügyi szolgáltatók internethasználati indexe a 2000 IV. negyedévi 17,5 pontról 2001 első negyedévében 25,6-ra emelkedett, ami a pénzügyi szektor javuló optimizmusát jelzi az internet elterjedésével, a pénzügyi szolgáltatásokra való hatásával kapcsolatban.

Internetes stratégiával jellemzően a bankok és az értékpapírcégek rendelkeznek már jelenleg is a legnagyobb arányban, míg a biztosítók kissé lemaradva követik őket.

A válaszoló hitelintézetek 60%-a már kidolgozta internetes stratégiáját, míg 30%-uk a következő egy-két évben tervezi ezt. 10 %-uk egyelőre nem tervezi ilyen jellegű stratégia megalkotását.

A válaszoló értékpapírcégek 58%-a rendelkezik internetes stratégiával, míg egy-harmaduk hamarosan ki fogja ezt dolgozni.

A válaszoló biztosítók fele már a vállalati stratégia szintjén foglalkozik az internettel és a benne rejlő üzleti lehetőségekkel, míg a másik fele az internetes stratégia megfogalmazását a következő egy-két év feladatai közt említi.

A pénzügyi szektor jelenleg az ügyfelekkel való kapcsolattartásra és marketing célokra használ on-line megoldásokat. A fenti eszközöket a válaszoló bankok harmada, a biztosítók és az értékpapírcégek fele említette. Ezt követi az on-line adminisztráció alkalmazása, amelyet a válaszadók ötöde használ jelenleg.

Az elektronikus aláírás bevezetése a válaszolók egyhangú véleménye szerint pozitív hatással lesz üzletmenetükre. Legoptimistábbak az értékpapírcégek: az erre a kérdésre adott válaszok átlaga az 1 (közömbös)–3 (egyértelmű pozitív skálán) náluk 2,7 volt. Ez után a hitelintézetek következnek 2,5-ös átlaggal, majd a biztosítók 2,4-es értékkel.

Az internet hatása a termékfejlesztésre leginkább a bankoknál és az értékpapírcégeknél volt érezhető, míg a biztosítóknál ez közepes hatást fejtett ki.

A bankok esetében az internet hatása a szervezetfejlesztésre a közepesnél erősebb volt, míg a biztosítókra sokkal kevésbé, az értékpapírcégekre pedig alig volt jellemző.

A jelenleg interneten keresztül is szolgáltató, válaszoló bankok internetes ügyfeleinek aránya mind a lakossági piacon, mind a vállalati piacon 2-3% volt a tavalyi év végén. Megítélésük szerint idén mindkét ügyfélkörből jelentősen nőni fog az internetes bankolásra áttérők száma.

A legnagyobb növekedés a vállalati és a lakossági ügyfelek esetében is a számlainformációk lekérdezésében és a tranzakciók ellenőrzésében, valamint az interneten keresztüli átutalások területén várható.

A biztosítási piacon tavaly még igen kisszámú társaság, meglehetősen alacsony forgalmat bonyolított le az interneten keresztül.
A válaszadók viszont 2001-ben egyes termékeik esetében az internetes értékesítés arányának gyors emelkedését várják: különösen a lakásbiztosítás és más, általában egyedi elbírálást nem igénylő, standardizált termékek piacán.

A válaszoló értékpapírcégek minden szolgáltatás internetes forgalmának stagnálására számítanak az idei évben. Ez ellentmondani látszik az internetes ügyfelek várt magas növekedésének, de az értékelésbe valószínűleg a kedvezőtlen tőzsdei klíma is belejátszott.