A GKI Gazdaságkutató Rt. – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – új, a vállalati szféra egészét átfogó kutatást indított. A 2000. IV. negyedévben megkezdett vizsgálat célja az internet és a kapcsolódó üzleti alkalmazások ismeretének, elterjedésének, jövőjének feltárása, az internet alapú kereskedelemre és az információtechnológiai piacra vonatkozó várakozások feltérképezése. A kutatás során a teljes hazai vállalati kört öt csoportra osztottuk, amelyből most a kereskedelmi cégek válaszait ismertetjük.

A kereskedelmi szektort a forgalom nagyságából adódó eltérő internet használati szokások alapján két nagyobb csoportra, hálózatokra és cégekre bontottuk. Az 1999-ben 4 milliárd forint feletti árbevételt elért, jórészt kereskedelmi hálózatot működtető vállalatoknak küldött kérdőívben a hangsúlyt a hálózati jellegből adódó sajátosságokra (például bonyolultabb készletnyilvántartás; logisztikai hálózat üzemeltetése; az egységek, beszállítók és központ közötti kapcsolat jellege) helyeztük. Vizsgáltuk azt is, hogy az általuk realizált, a piacon jelenlévő, kisebb cégeknél nagyságrendekkel nagyobb forgalom hogyan befolyásolja internet használati szokásaikat, a fejlesztésre fordított pénzügyi eszközöket, valamint jövőbeli várakozásaikat. A másik csoportba olyan kis- és nagykereskedelmi cégek kerültek, ahol a hálózati jelleg már elhanyagolható, az alkalmazottak száma viszont meghaladja a 20 főt és az 1999. évi árbevétel 100 millió Ft és 4 milliárd Ft között van. A visszaérkezett kérdőívekből kapott mintánk reprezentáltsága eléri a 8-9%-ot. (A kérdőívek visszaérkezési aránya megfelel a nyugat-európai hasonló kérdőíves felmérések 5-10%-os arányának).

A gyorsjelentés fő megállapításai a következők:
A válaszadó, nem hálózatos kis- és nagykereskedelmi cégeknek jelenleg 68%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel. Egy-két éven belül további 16%-uk tervezi a rendszer kiépítését, a fennmaradó 16% pedig egyelőre elzárkózik a világháló nyújtotta lehetőségek kihasználásától.

A válaszadó kereskedelmi hálózatok mindegyike rendelkezik internet-hozzáféréssel, és közülük minden negyedik az összes számítógépen állandó jelleggel elérhetővé teszi az alkalmazottak számára a világhálóhoz történő csatlakozást. Ezen vállalatoknál jelenleg az alkalmazottak kb. 14%-a, 1-2 éven belül pedig 26%-a fér majd hozzá az információs szupersztrádához.

A kereskedelmi hálózatok 58%-a üzemeltet már belső számítógépes hálózatot (intranetet), míg 8%-uk bár még nem rendelkezik vele, de a közeljövőben tervezi a rendszer bevezetését. A válaszadó cégek 34%-a pedig – egyelőre – nem akar élni az intranet nyújtotta lehetőségekkel.

A kereskedelmi hálózatok 75%-a működtet saját honlapot.

A kereskedelmi cégek az intranet legnagyobb előnyének a belső információáramlás gyorsítását tartják. Második helyre a hatékonyabb munkamegosztást sorolták, míg a költségcsökkentés a harmadik helyre került. Véleményük szerint az internet legnagyobb előnye a külső kommunikáció javulása, ezt követi az ügyfélkapcsolatok javulása, harmadik helyre pedig a versenyképesség javulását sorolták.

A kereskedelmi cégek és hálózatok egyelőre nem várják, hogy az internet elterjedése gyökeresen megváltoztatná vállalatuk piacát. Az internet lehetőségeit bevallásuk szerint még nem tudják kellőképpen kihasználni, viszont úgy gondolják, hogy egy-két éven belül a vállalati működés számára az internet döntő jelentőségűvé válik.

A válaszoló kis- és nagykereskedelmi cégek 82%-a alkalmaz számítógépes árukészlet-nyilvántartási rendszert, 10%-a pedig tervezi a rendszer szakaszos kiépítését. Minden negyedik cég rendszere támogatja az automatikus utánrendelést.

A válaszadók meglepően nagy aránya, csaknem fele a következő egy-két évben internet alapúvá kívánja tenni a készletnyilvántartási és árurendelési rendszerét.

A kereskedelmi hálózatok készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszere a következő egy-két évben nagy mértékű fejlesztésen fog átesni. A válaszadók a kereskedelmi egységeik között 40%-ban, a kereskedelmi egységek és beszállítók között szintén 40%-ban, a kereskedelmi egységek és a központ között már 90%-ban, míg a központ és a beszállítók között 50%-ban internet alapra helyezik a készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszereket.

A kis- és nagykereskedelmi szektornál talán a leglényegesebb kérdés az interneten keresztül történő értékesítés. A B2C, vagyis a fogyasztó felé irányuló eladások nagysága a kereskedelmi cégek mintájában 2000-ben megközelítette a 200 millió forintot. A reprezentáltságot alapul véve tehát országosan a forgalom értéke 2,4 milliárd forintra becsülhető. A válaszadók összetételére jellemző, hogy az eladott termékek leginkább papír- és írószerek, könyvek, cd lemezek, számítástechnikai eszközök, valamint elenyésző mértékben élelmiszerek. A kapott válaszok a forgalom tekintetében – a GKI Gazdaságkutató Rt. véleménye szerint kissé túlzott optimizmussal – nagyarányú javulást jeleznek: 2001-ben a kereskedelmi cégek forgalomuk 2,5%-át, 2002-ben már 6,5%-át realizálják majd interneten keresztül történő értékesítésből.

A válaszadó kereskedelmi hálózatok 2000-ben 217 millió forintos elektronikus értékesítésből befolyt bevételt realizáltak, ami országos szintre vetítve 1,7 milliárd forintot jelentett. 2001-ben várhatóan az összforgalmuk 1%-át, 2002-ben pedig már 5%-át adja majd az interneten keresztüli értékesítés.

A kereskedelmi szektor csaknem fele jelezte, hogy a termékeket házhoz is szállítja.

A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen kereskedelmi internethasználati indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, mely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy részindex számtani átlagaként áll elő. A részindexek a következők: e-értékesítés részindex, e-vásárlás részindex, internetlehetőség részindex, IT-humán erőforrás részindex. 2000. IV. negyedévében a GKI-Webigen kereskedelmi internet-használati indexének induló értéke –11,8. Az index, bár egyes összetevői már optimizmusról tanuskodnak, összességében a kereskedelmi szektor rövid távon még enyhe pesszimista várakozásait jelzi az internet üzleti életben betöltött szerepével kapcsolatban. Az index összesített negatív értéke alátámasztja véleményünket, hogy a válaszadó cégek árbevételre vonatkozó rövid távú várakozásai kissé túlzottak, inkább hosszabb távon teljesülnek majd.