Ezek a legérdekesebb megállapításai annak a 2001. III. negyedévben az egészségügy internethasználati szokásairól végzett kutatásnak, amelyet a GKI Gazdaságkutató Rt. a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve végzett. A felmérés során a GKI Rt. kérdőívével az összes kórházat és közforgalmú gyógyszertárat megkereste. A 229 kórházból 59 (26 %) küldte vissza a kitöltött kérdőívét. A reprezentáltság nemcsak a darabszám, de a kórházak ágyszáma alapján is igen magas (25 %).
A közforgalmú gyógyszertárak esetén a 2019 kérdőívből 135-öt (6,7 %) küldtek vissza. Az éves (2000. évi) árbevétel alapján a reprezentáltság 4,2 %, ami arra enged következtetni, hogy a válaszadók többsége az alacsonyabb árbevételű gyógyszertárak közül került ki.

Az egészségügyi intézmények internet-ellátottsága


Kimagaslóan magas az internet-kapcsolattal rendelkező kórházak aránya. A kórházak ágyszáma alapján a kórházak 97 %-a rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az internet kapcsolat jellegét tekintve a kapcsolt modemes hozzáférés aránya a legmagasabb, míg a gyorsabb adatforgalmat biztosító szélessávú hozzáférések közül az ISDN és a bérelt vonal a legnépszerűbbek.
A kórházak eszközellátottsága azt mutatja, hogy a kézi számítógépek használata még továbbra sem elterjedt, míg a személyi számítógépek már majdnem minden kórházban megtalálhatók. A kórházak 55 %-a 3 évnél fiatalabb számítógépparkkal rendelkezik, míg 35 %-ának 3 és 6 éve üzembe állított gépei vannak.
Az intranet alkalmazása ugyancsak elterjedt a kórházak között (91 %), ám ezt a lehetőséget is inkább a nagyobb kórházak használják ki.

A felmérés során megvizsgáltuk, hogy az orvosok, az asszisztensek és az ápolók hány százaléka használ személyi számítógépet, vagy internettel rendelkező PC-t. A kórházban dolgozók többsége személyi számítógépeket is használ munkája során, ám az internetet már csak nagyon kevesen használják. Mivel közel valamennyi kórház rendelkezik internet-hozzáféréssel, ezért az internetet használók alacsony aránya nem magyarázható az internet hiányával. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy a nagyobb kórházak orvosai nagyobb arányban rendelkeznek internetes személyi számítógéppel.

Az asszisztensek és az ápolók PC használatának aránya (54 %) sokkal alacsonyabb, mint az orvosoké (73 %). Ez az alacsony arány az egy kórházi személyzetre jutó PC darabszám alacsony arányával magyarázható (átlagosan 3 asszisztensre és ápolóra jut egy személyi számítógép), illetve azzal, hogy az ápolók túlterheltsége miatt nincs „szabadidejük” a géphasználatra és a munkakörük se igényli a használatát. A kórházak ágyszámát is figyelembe véve a PC-t használó kórházi személyzet aránya magasabb (61 %), ami alapján arra következtetünk, hogy itt is a nagyobb kórházak dominanciája érvényesül. Az asszisztensek és az ápolók kevesebb mint 30 %-a dolgozik internettel is ellátott gépekkel a kórházak több mint 80 %-ában. Ez az arány jóval magasabb, mint az orvosok esetén (66 %). A kórházak ágyszámát is figyelembe véve csak a kórházak 2 %-ában használ internetes PC-t a személyzet több mint 60 %-a.
A kutatás során rákérdeztünk arra is, hogy a betegek kórtörténetét vezetik-e elektronikus úton. A válaszok alapján a kórházak 86 %-a használja ezt a formát. Az elektronikus kórtörténet használatára már közel valamennyi kórház átállt, de elsősorban a nagyobb ágyszámú kórháznál alkalmazzák az elektronikus formát.

A távdiagnosztika terén a kórházak erős fejlettsége látható, amiről alkalmazásának magas aránya tanúskodik (17 %).

A kórházak közel fele rendelkezik honlappal és a kórházak közül is elsősorban a nagyobb ágyszámúak.
A felmérés során megvizsgáltuk, hogy az orvosok, az asszisztensek és az ápolók mire és milyen gyakran használják az internetet és az intranetet. Az orvosok a leggyakrabban az internetet szakmai információk megszerzésére és magán célú használatra veszik igénybe. Úgy tapasztaltuk, hogy az orvosok az internetet nem gyakran és interaktív kapcsolattartásra egyáltalán nem használják.


A közforgalmú gyógyszertárak esetén 53 % rendelkezik internet-hozzáféréssel, ám ha az éves árbevétel alapján vizsgáljuk az internet-ellátottságot, akkor magasabb arányt kapunk (70 %). Ebből arra következtetünk, hogy ma Magyarországon a nagyobb árbevételű gyógyszertárak internet-ellátottsága a kedvezőbb.
Az internetkapcsolat jellegét tekintve a kapcsolt modemes hozzáférés aránya a legmagasabb, míg a gyorsabb adatforgalmat biztosító szélessávú hozzáférések közül az ISDN a legnépszerűbb.
A gyógyszertárak 48 %-ának a számítógépparkja 3 évnél fiatalabb, míg 44 % gépparkjának kora 3 és 6 év közötti. A felmérés során kapott eredmények alapján arra következtetünk, hogy a nagyobb árbevételű gyógyszertárak gépparkja kezd "elöregedni".
Az intranet-ellátottság még kedvezőtlenebb képet mutat, mint az internet-hozzáférés. A válaszadó gyógyszertárak 48 %-a rendelkezik belső számítógépes hálózattal. Az alacsony ellátottság oka lehet, hogy a 2-4 főt foglalkoztató gyógyszertárak a méretükből adódóan nem látják ennek szükségességét.
A felmérés során megvizsgáltuk azt is, hogy a gyógyszerészek és az egyéb személyzet hány százaléka használ személyi számítógépet, vagy internettel rendelkező PC-t. Az árbevétel alapján a gyógyszertárak 74 %-ában a gyógyszerészek több mint 60 %-a használ PC-t. Az internettel is ellátott PC-t a gyógyszerészek kevesebb mint 30 %-a használja a gyógyszertárak 51 %-ában.

A válaszadók nagy aránya úgy véli, hogy az internet elterjedése egyáltalán nem fogja növelni a gyógyszertáruk forgalmát (34 %), míg 19 % gondolja úgy, hogy növelni, vagy jelentős mértékben fogja növelni.
A honlap-ellátottság jelenleg nagyon alacsony a gyógyszertárak körében. Az országban kevesebb, mint 10 % rendelkezik honlappal. A válaszadók véleménye szerint a honlap elsősorban az általános információk elérésére, gyógyszerkészítmények ismertetésére, megelőző szolgáltatások elérésére, egyéb készítmények és áruk ismertetésére biztosít lehetőséget. A válaszadó gyógyszertárak 3 %-a jelezte, hogy élnek a weboldalon történő megrendelés lehetőségével. Összességében a gyógyszerészek egyelőre nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel és megelégednek az információközlő weboldallal.
A felmérés során megvizsgáltuk, hogy a gyógyszerészek mire és milyen gyakran használják az internetet és az intranetet. A gyógyszerészek a leggyakrabban adminisztráció lebonyolítására, a gyógyszergyártókkal és -kereskedőkkel való kapcsolattartásra, beszerzésre és magáncélú használatra veszik igénybe. Heti rendszerességgel a szakmai oldalak és információk letöltésére és magáncélra, míg havi egy alkalommal adatbázisok letöltésére alkalmazzák.
A gyógyszerészek többsége viszont soha nem használja az internetet a háziorvosokkal, a járóbeteg-ellátókkal, a vevőkkel, vagy az OEP-pel való kapcsolattartásra.