Az Európai Bizottság (EB) nyilvános konzultációt kezdeményezett a nagysebességű uniós internethálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről. A 2010 májusában meghirdetett európai digitális menetrend célul tűzte ki, hogy 2013-ra megvalósuljon a 100 százalékos, azaz minden európai polgárra kiterjedő szélessávú lefedettség és mindenki számára elérhetővé váljék a 30 Mbps-os internetkapcsolat, valamint hogy 2020-ban az európai háztartások legalább fele 100 Mbps-nál is gyorsabb internet-előfizetéssel rendelkezzen.
A szélessávú beruházások teljes összegének 80 százalékát is kitehetik a lakossági infrastruktúrát érintő munkálatok, melyek magas költségeit az építési projektek összehangolatlansága, a meglévő infrastruktúra újbóli felhasználásának elégtelen volta és a különféle szereplők együttműködésének hiánya magyarázza. Az EU két évvel ezelőtti vizsgálatai azt mutatták, hogy az európai lakosok 30 százaléka még soha nem használta az internetet. Európa ezenfelül a kutatásra irányuló beruházások és a szupergyors hálózatok bevezetése terén is lemaradt ágazati partnerei, az Egyesült Államok és Japán mögött. 2010-ben az európaiak csupán 1 százaléka rendelkezett nagy sebességű száloptikás hálózatokhoz való hozzáféréssel, míg Japánban ez az arány 12 százalék, Dél-Koreában pedig már 15 százalék volt, az EU erre vonatkozó kutatási és fejlesztési ráfordításai pedig az Egyesült Államok hasonló ráfordításainak mindössze 40 százalékát tette ki.
Egységes digitális piac
Az elkészült menetrend számos kiemelt intézkedési területet határozott meg. Ilyen például az egységes digitális piac létrehozása, az internet iránti bizalom és a biztonság erősítése, a jelentősen gyorsabb internet-hozzáférés biztosításának garantálása, a kutatásra és a fejlesztés terén megvalósuló beruházások ösztönzése, vagy a digitális jártasság, a digitális készségek javítása. Az EB véleménye szerint megérett az idő a digitális korszak előnyeit érvényre juttató új egységes piac megteremtésére. Európa egyelőre nemzeti online piacok tarka egyvelege, amelyben az európai polgárokat különböző problémák akadályozzák abban, hogy élvezzék az egységes digitális piac nyújtotta előnyöket. Ezért kívánatos volna, ha az országhatárok nem állnának a kereskedelmi és kulturális tartalmak és szolgáltatások szabad áramlásának útjában. Ezt az állapotot a jogszabályi korlátok felszámolásával, az elektronikus fizetés és számlázás elősegítésével, a vitarendezés javításával és a fogyasztók bizalmának növelésével lehetne elérni.
A jelenlegi jogszabályi kereteken belül többet lehetne és kellene tenni az egységes telekommunikációs piac megteremtéséért, és a digitális menetrend többek között a szerzői jogok tisztázása, kezelése és határokon átnyúló engedélyezése révén élénkíteni fogja a zeneletöltési ágazatot (ahol az EU teljesítménye jelenleg negyede az Egyesült Államokénak). Az EU online vásárlóinak jelenleg csupán 8 százaléka vásárol más országból, és a határokon átnyúló internetes vásárlási kísérletek 60 százaléka hiúsul meg műszaki vagy jogi okokból kifolyólag, például a nem hazai hitelkártya visszautasítása miatt. Az EB ezenfelül gondoskodni kíván az uniós fogyasztók védelméről a digitális térben egy olyan digitális kódex kibocsátásával, amely egyértelmű és közérthető formában foglalja össze a polgárok online térben érvényes jogait. Jelenleg számos fogyasztó számára okoz nehézséget az őt megillető digitális jogok megismerése, különösen, ha ezek számtalan külön bonyolult jogi dokumentumban elszórva lelhetők fel.
A most meghirdetett nyilvános konzultáció 2012. június 20-ig tart, s az EB reményei szerint annak tanulságai hozzájárulnak majd a beruházási költségek csökkentéséhez és ebből fakadóan a szélessávú szolgáltatások végső kiskereskedelmi árainak mérséklődéséhez is.
