Ha nem foglalkozunk az adatminőséggel, rengeteg pénzt kidobunk az ablakon. A Veritas Technologies friss Databerg Reportja szerint ez 2020-ban globálisan – 44 zetabájtnyi tárolt adatot feltételezve – mintegy 890 milliárd dollárjába kerül a szervezeteknek – fölöslegesen. A szervezeteknél – a közszférában és a piaci szereplőknél egyaránt – az adatok három fő típusát lehet megkülönböztetni.
Vannak a kritikus üzleti adatok, amelyek elengedhetetlenek a folyamatos működéshez. Ezeknek valós idejű proaktív védelmet és menedzselést kell biztosítani. Vannak redundáns, elavult és triviális (felesleges) adatok, melyek emiatt legfeljebb csekély üzleti értéket hordoznak. Végül pedig vannak az ún. sötét adatok, amelyeknek az értékét nem tudja senki, bár ettől még ugyanúgy tartalmazhatnak kritikus adatokat, mint haszontalanokat - közölte együttműködő partnerünk, a Bitport.hu.
A problémát az okozza, hogy a tárolt adatok nagy része a két utóbbi kategóriából kerül ki. A 14 országban elvégzett felmérés szerint a szervezetek adatállományának 54 százaléka sötét adat, 32 százaléka pedig redundáns, elavult és triviális adat, míg a jéghegy csúcsát jelentő hasznos üzleti adatok aránya mindössze 14 százalék.
Három fő oka van, hogy csökken az üzletileg hasznos adatok aránya. Először is az, hogy az informatikai stratégiák az adatok felhalmozására koncentrálnak, nem pedig az adatminőségre. A második tényező a felhő sikerében keresendő, azaz hogy egyre elfogadottabbak az olcsó felhős tárolási megoldások. Az üzleti vezetők a kutatás szerint túlzott mértékben támaszkodnak a felhő alapú tárolási rendszerekre, ami – tegyük hozzá – a költségoldalt nézve részben érthető is. A harmadik ok a munkavállalók rossz hozzáállása: sok esetben figyelmen kívül hagyják az adatokkal kapcsolatos szabályozást, amivel veszélyeztetik is a vállalati adatokat. A kutatás szerint egyébként a munkavállalók hajlamosak úgy kezelni a vállalati rendszert, mintha az a sajátjuk lenne.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
