"A polgármester - emeli szeme magasságába a fröccsöspoharat, mintha köszöntené is az amúgy éppen nem jelen lévő választott vezetőjét a kocsma törzsvendége - akkor lát számítógépet, amikor a szakorvosiban feljegyzik, hogy az alkoholizmusa mellett milyen kórságban szenved még." Őszinte beszéd ez, mi tagadás. A falu legnépszerűbb intézményében másokkal együtt sorolja a helybéli, kinek lehet számítógépe közülük. A végeredmény két család. Az egyiknél még internet is akad, mert a gyereknek mindent megadnak. "A községházán legfeljebb egy írógép van valamelyik sarokban - tesz tanúbizonyságot helyismeretéről a fröccsök nagyfogyasztója. - Az elektronikus ügyintézésnek meg legfeljebb a polgármester mája tesz eleget!"

A Heves megyei kocsmaélmény ma inkább tekinthető átlagosnak Magyarországon, mint a következő, kisbéri példa. Az időben és térben is elkülönülő ellentétpár arra való, hogy megmutassa: vajon merre is tartunk akkor, amikor az önkormányzati elektronikus ügyintézés novemberi jogi premierjéhez érkezett az ország.

- Min múlik, hogy élnek-e az informatika kínálta lehetőségekkel, vagy éppen hátat fordítanak az újnak az önkormányzatok?

- A képviselőtestület meggyőzhetősége a lényeg - vélekedik a kisvárosi jegyző, dr. Árvai József.

Komárom-Esztergom megyében, a Bakony tőszomszédságában, Kisbéren találkozhattunk a helyhatóság emberével, de nem könnyen. Ott-jártunk napjának délutánján a városházát nem lehetett elérni sem telefonon, sem e-mailekkel, s személyesen is csak szabálytalanul. Egyetlen árva lelket nem találtunk az épület első szintjén, miután gondosan megkerültük a "Félfogadás nincs" táblát. Az emeleten, ahonnan karcos női hangok hatoltak le a lépcsőházon, már nem okozott nehézséget ráakadni a jegyzőre, az egyetlen férfiúra, aki azonmód tudatta is, hogy mit látunk, amikor senkit sem látunk a földszinten.

- Nyugdíjba megy egy kolléganő, most van a búcsúztató.

- Ő még megúszta számítógép nélkül?

- Ő még igen.

A többiek azonban nem bánják, hogy vége az írógépnek, csökkennek a papírhegyek. Szabadon levelezhetnek, internetezhetnek, sőt jutányos áron otthonról is elérhetik a világhálót. De ez az állapot már a végeredmény. Annak a végkifejlete, amit Árvai József a meggyőzhető testülettel magyaráz. Legalább fél évtizede "elektronizálhat" a városi honatyák segedelmével, s ezzel a jogosítvánnyal munkabért takarít meg, nem is keveset.

- A negyvenegy fős polgármesteri hivatal harmincegy fősre apasztotta a létszámát úgy, hogy a polgármester a negyvenegyben nem volt benne, de most, a harmincegyben már benne van - sorolja a mínuszokat Árvai József.

#page#

A fiatalember 2000-ben láthatott hozzá Kisbér önkormányzatának elektronizálásához, az akkori két 486-os helyett ma 40 géppel dolgoznak, de úgy, hogy már 2001-ben kiépítették a helyi hálózatot. Két évvel később a képviselők laptopot kaphattak, cserébe "csak" a tiszteletdíjukról mondtak le.

- Mi pedig hatvan-hetvenezer forintnyi fénymásolási költségről - számolja át kézzelfogható haszonra a testületi anyagok informatikai csatornába terelését Árvai József. Majd felsorol legalább öt-hat elnyert pályázatot, s kiderül: évek óta működik ügyfélhívó rendszerük az okmányirodájukban, s boldog a lakosság a call centerrel is. Jóformán Kisbérről terjedt el és fertőzött meg harminc önkormányzatot a Gordius nevű pénzügyi rendszer.

- Ilyen "dobozt" is lehet venni? Mi benne a pláne?

- Az, hogy ezt eleve az önkormányzatokra szabták, míg amit sokfelé használnak, az a vállalati pénzügyi rendszerek adaptációja, sok-sok hibával - érvel a jegyző, akiről fokozatosan kiderül, olyan, mint egy speciális anyakönyvvezető, aki az államigazgatás és az informatika házasságát celebrálja, de úgy, hogy képes minőségi garanciát vállalni mind a két félért, illetve magáért a házasságért is. Megtudjuk tőle, közbeszerzési pályázaton nyerte el a kisbéri alkalmazást a Gordius. A kisváros előre pontosan meghatározta, hogy mire akarja használni a pénzügyi rendszert, ezért nem egy átszabottat, hanem kifejezetten önkormányzatit kapott.

Irattártól a vakbélműtétig

A jegyző "bevall" még néhány "helyi értéket", így a térinformatikai rendszert és az e-dokumentum-rendszert. Ez utóbbi a papírküldemények szkennelésével kezdődik, s azzal folytatódik, hogy a teljes hivatali ügyintézést, egészen az irattárba helyezésig, elektronikusan oldják meg.

Nem is kérdéses, Kisbér notórius pályázó, mostanában a GVOP 4.3.1.-ből facsarnak ki pénzt. Ez egyébiránt kistérségi pályázat, s annyit tesz, hogy a kisbéri kistérség 17 településén egységes pénzügyi, térinformatikai, iktatással kombinált e-dokumentumkezelő rendszer valósul meg, konkrét szakigazgatási modulokkal persze. A teljes irattári digitalizálás mellesleg azzal a vállalással párosult, hogy felvesznek szkennelőnek 36 helyi munkanélkülit. Ha pedig éppen most épül Kisbér új kórháza, akkor a "gazda" kötelességének érezte megpályázni, no és bevezetni az e-betegrendszert. Ezzel a háziorvosi, a szak- és kórházi orvosi ellátás informatikai háttere egy és ugyanaz lesz, a leletek, kezelések, gyógyszerellátás adatai mindenhová "kísérik" a beteget.

- Ha az e-önkormányzatiság bevezetése ennyi örömmel és haszonnal jár, akkor miért nem áll Kisbérből az egész ország?

- Azért, mert az "e" sokak kenyérkeresetét veszélyezteti.

Teljes cikk a Piac és Profit novemberi számában.