Akár kis-, közép- vagy nagyvállalatról, akár magánszemélyről van szó, a telekommunikációs szolgáltatótól mindegyik ugyanazt várja el: olcsón jó minőséget. Mivel az internetalapú hangátvitel költségei jelenősen alacsonyabbak, mint a hagyományos infrastruktúra, a távközlési szolgáltatók szinte kivétel nélkül elindították ilyen irányú fejlesztéseiket. A korábban sokat emlegetett minőségi problémák ma már nem jellemzőek, ám egyes szakértőknek vannak biztonsági aggályai.
A voice over internet protokol (VoIP), azaz az internetalapú telefónia ténylegesen alacsonyabb költségekkel és rugalmas felhasználói megoldásokkal kecsegtet, mint a hagyományos, miután már meglévő adathálózatot veszi igénybe a hang továbbításához. Ezután értelemszerűen következik a kérdés: miért nem tömeges a használata? A válasz tulajdonképpen egyszerű: néhány éven belül valószínűleg az lesz, sőt ez lesz az egyetlen technológiai platform a hang továbbítására. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a felhasználó ezt észreveszi. A csökkenő távközlési kiadások azonban biztos, hogy mindenkinek feltűnnek, akár érdekli a mögötte húzódó technológia, akár nem.
A VoIP nem egyenlő a Skype-pal
Az IP-alapú telefóniáról a legtöbb embernek a Skype jut az eszébe. Mára ez a cég vált az ingyenes telefonálás szinonimájává, holott csak az egymás közötti beszélgetésekért nem kell percdíjat fizetni.
- A Skype szoftverét bárki letöltheti, és a számítógépén keresztül telefonálhat ezen a platformon. Ez azonban legtöbbször magáncélú felhasználást jelent, még akkor is, ha valaki történetesen a munkahelyi PC-jén futtatja a programot. A trend azonban az, hogy az üzleti kommunikáció is egyre inkább az internet felé terelődik. A technológia adott, a felhasználók igényeit látva pedig a távközlési cégek is kénytelenek ebbe az irányba mozdulni - magyarázza Valló Ferenc, a PanTel marketingigazgatója.
A Bell Research idei kutatásából egyértelműen kiderül, hogy már jelenleg is meglepően magas az internetes telefon penetrációja: a megkérdezett hazai közép- és nagyvállalatok 20 százaléka használja, de túlnyomó részben az elsősorban magánfelhasználók számára kifejlesztett Skype szoftverén keresztül. Elenyésző számban vannak olyan cégek, ahol érvényes és kötelező útmutatásban szabályozzák, hogy a munkatársak mely kommunikációs programot használhatják, és még csekélyebb azoké, ahol távközlési szolgáltató áll az IP-telefónia mögött: ma még csupán 100-150 cégnél jelenik meg hivatalosan, "fizetős" szolgáltatásként, derül ki a kutatásból.
Fábián Zoltán, az Invitel üzleti szolgáltatások marketing-osztályvezetője szerint a kis- és középvállalatok számára valós alternatíva a VoIP, de csak a távközlési szolgáltatók által kínált módon. Pedig a Bell Research elemzéséből kiderül az is, hogy az internetes telefont használó vállalatok felénél céges beszélgetéseket is folytatnak ily módon, sőt! Sokan úgy nyilatkoztak, hogy sikerült csökkenteniük cégük telefonköltségeit annak ellenére, hogy a vállalaton belüli penetráció ma még marginális: átlagosan mindössze 7-8 munkatárs használja - a közép- és nagyvállalati szektorban az összes munkavállaló körülbelül 0,5 százaléka - az internetet elsősorban a nemzetközi és belföldi távolsági hívások bonyolítására. A VoIP telefónia azonban nem egyenlő a Skype vagy az MSN Messenger programjaival, és nem egyenlő az ingyenes telefonálással sem.
Eljött az alternatív szolgáltatók ideje
Ma már a nagyobb szolgáltatók szinte mindegyike nyújt - vagy hamarosan bevezet - IP-alapú szolgáltatást. A tendencia nem véletlen. A fogyasztók árérzékenysége rákényszeríti a telekommunikációs szektort, hogy a lehető legolcsóbb infrastruktúrát használja, és ez ma egyértelműen az IP technológia. Emellett számos olyan értéknövelt funkció bevezetésére is alkalmas, amely szélesíti a kínálatot, és ezáltal versenyelőnyhöz juttathatja szolgáltatóját.
Jelenleg a PanTel és a UPC kínálatában létezik VoIP. A Magyar Telekom Klip elnevezésű terméke, illetve az Euroweb megvásárlásával az Invitel portfóliójába került Neophone X pedig az internethálózaton keresztül - nyílt platformon - továbbítja a hangot (VoIN).
Félreértés ne essék, nem ingyen, csak jelentősen olcsóbban. Jóllehet az egy hálózaton belüli beszélgetésekért nem kell percdíjat fizetni, a belföldi távolsági, illetve a nemzetközi hívásnak ebben az esetben is ára van. Mivel azonban maga a technológia olcsóbb, mint a hagyományos, az itt elért megtakarítást a szolgáltató elvileg megosztja ügyfelével.
Az IP telefónia előnyei akkor is kézzelfoghatók, ha a távközlési szolgáltató átállítja infrastruktúráját: az ügyfél percdíja máris alacsonyabb lehet, függetlenül attól, hogy a hívás végződtetése továbbra is a hagyományos vezetékes hálózaton történik.
És ez az a terület, ahol az alternatív társaságok jelentős versenyelőnyben vannak a volt koncessziós szolgáltatókkal szemben. Egyrészt nem áll mögöttük egy drágán kiépített, rézkábelre és hagyományos telefonközpontokra épülő infrastruktúra, másrészt a távközlési liberalizációt megelőzően - a törvényi szabályozásból adódóan - ezek a társaságok kizárólag az interneten keresztül nyújthattak hangszolgáltatást. Így fejlesztéseikben ma is megelőzik a "nagyokat".
Úgy tűnik, a szolgáltatók versenyének újabb fejezetéhez érkeztünk. A liberalizációval elindult percdíjcsökkenés talán a végéhez érkezett, és függetlenül attól, hogy eddig hagyományos technológia állt a szolgáltatások hátterében, a helyi hívások díja IP-alapon sem biztos, hogy sokkal olcsóbb lehet. Viszont 2006-ra adottá váltak a jogszabályi feltételek a helyi hurok hordozásához. Ebben az esetben pedig - a nagykereskedelmi megállapodásoktól függően - lényegesen kedvezőbb percdíjakat tudnak kínálni az alternatív szolgáltatók, különösen, hogy sokan a helyi hurkot már IP-alapon hordozzák. Ily módon a korábbi szolgáltatót teljes mértékben ki tudja váltani az új társaság és technológia: az ügyfél visszaadja az addigi vonalat, és másnap reggel már egy másik szolgáltató ügyfeleként telefonál IP-hálózaton, ráadásul alacsonyabb percdíjért. Azaz ma már semmi nem áll az VoIP terjedésének útjában, ebből azonban az ügyfél, egyelőre csak a kedvezőbb költségeket érzékeli.
További részletek a Piac és Profit július-augusztusi számában.
