Spam tekintetében a jogi szabályozás valamelyest érezteti a hatását, azonban látszik, hogy sem az USA-beli CAN-SPAM Act, sem az EU direktívája nem hozott önmagában megoldást, továbbra is szükség van egyrészt a technikai védekezésre, másrészt a felhasználók óvatosságára.

Az EU és az USA-beli szabályozás több ponton is eltér egymástól. Az amerikai szabályozás úgynevezett opt-out rendszerű, tehát a felhasználóknak reagálniuk kell a spamre annak érdekében, hogy ne kapjanak több ilyet. Az EU-ban ugyanakkor az egyéni felhasználóknak (és bizonyos tagállamokban a cégeknek is) engedélyezniük („opt-in”) kell, hogy kereskedelmi e-mailt küldjenek számukra. Mivel azonban a spamek túlnyomó többsége az USA-ból származik, azok az „opt-out” rendszer hatálya alá esnek.

Ráadásul a jogszabályok sosem fognak megoldást nyújtani a bűnözők ellen, ezért mindenképpen a technikai védekezés javasolt a továbbiakban is. Célszerű megfontolni, hogy a spameket már webes szinten erre specializálódott cég szűrje, hogy azok el se jussanak a felhasználó hálózatáig, kímélve a sávszélességet és a szervereket. Annak ellenére, hogy számos szakértő teljesen hatástalannak tartja a CAN-SPAM törvényeket, konkrét adatok utalnak arra, hogy maguk a spammerek igenis figyelembe veszik a jogszabályokat. Nemrégiben a New York Times Alan Ralskyval, a közismerten legelvetemültebb spammerrel készített interjút. Ebben Ralsky kijelentette, hogy a jövőben figyelembe veszi a vonatkozó új törvényeket, de nem áll le a nagytömegű e-mail kiküldésével, hanem a kiküldés módját hangolja össze a jogszabályokkal. Bár ez első ránézésre jó dolognak tűnik, rávilágít arra, hogy a szabályozás inkább legitimálja a spammelést annak megakadályozása helyett. Nem sokkal azután, hogy megjelentek az új törvények, néhány nagyobb cég, például az AOL, az Earthlink, a Microsoft vagy a Yahoo! 6 eljárásban beperelte a 118 legismertebb spammert. Kérdéses azonban az eljárások kimenetele, hiszen komplett „iparág” szerveződött a spammelés köré, és a spammerek igen felkészültek mind technikailag, mind jogilag az új szabályozásból.

A spamek aránya ennek ellenére váratlanul csökkenni kezdett. Az AOL, a világ legnagyobb internetszolgáltatója a törvény életbe lépése óta a spamek arányának 27 százalékos csökkenését regisztrálta. A MessageLabs is hasonló számokat jelentett. Számításaik szerint ha a tavalyi növekedési ütem folytatódott volna az idén is, mára a spamek aránya 80 százalékra kellett volna, hogy nőjön. Ezzel szemben mostanában átlagosan a világ e-mail forgalmának „csak” 53 százaléka spam. Ez köszönhető egyrészről a spam-szűrési technikák fejlődésének, másrészt annak, hogy a spammereknek fel kell készülniük az új jogszabályokra. Akárhogyan is alakul azonban a spamek aránya, amíg az tartósan 10 százalék felett marad, mindenképp megéri professzionális spam-szűrő technológiákba beruházni, hiszen ezek akár hetek alatt megtérülnek.

Nemes Dániel, a MessageLabs-et hazánkban képviselő filter:max stratégiai igazgatója elmondta, hazánkban a mérések szerint egyelőre dinamikusan növekszik a SPAMek aránya. „A világon mindenhol megfigyelhető a trendek kiegyenlítődése, a spamekkel kevésbé ellátott területeken agresszív növekedés, máshol enyhe csökkenés figyelhető meg. Ráadásul a magyar spamek terjedésével a magyar nyelvre nem felkészített spam-szűrők sokat hibáznak, ezért a hazai cégek és intézmények óvatosak a spam-szűrő beruházásokkal. Az óvatosság indokolt, azonban rendelkezésre állnak olyan termékek, amelyekkel megnyugtató válasz adható az aggodalmakra, és igen hatékony védelmet nyújtanak a kéretlen levelek ellen” – mondta Nemes.