A megkérdezettek döntő többsége rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel is, és 56 százalékuk kizárólag otthon használja a világhálót, 31 százalékuk otthon és a munkahelyen is, a többieknek pedig kizárólag csak a munkahelyén van lehetősége az internet elérésére. Az szinte valamennyi válaszadóról elmondható, hogy legalább napi rendszerességgel internetezik, ez megerősítette azt az ismert tényt, hogy rendkívüli ütemben nő a különféle szélessávú kapcsolatok száma, míg a betárcsázós kapcsolatok száma visszaszorulóban van, arányuk a 6 százalékot éri csak el.

Az interneten keresztül történő  vásárlás a legelterjedtebb a válaszadók körében, míg bankügyeiket csak a megkérdezettek 43 százaléka intézi a világhálón. Háromból két megkérdezett igénybe vesz valamilyen egyéb, regisztrációhoz kötött internetes szolgáltatást is. A tapasztaltabb internetezők (azok, akik otthon és a munkahelyen is rendszeresen interneteznek), az átlagosnál magasabb arányban veszik igénybe az online bankolás és vásárlás nyújtotta lehetőségeket.

Online vásárlás

A felmérésben résztvevők 46 százaléka nyilatkozta, hogy legalább alkalmanként szokott vásárolni az interneten. Azok, akik saját bevallásuk szerint nem vásároltak, leggyakrabban (77 százalék) az áru személyes megtekintésének hiányát, valamint a kártya adatainak megadásától való félelmet (60 százalék) említik, de sokan indokolják elutasításukat a szállítási nehézségekkel, kényelmetlenségekkel is. Az online vásárlás mellett szóló legfőbb érvek a gyorsaság és egyszerűség (77 százalék), valamint a bevett gyakorlatként működő árengedmény online értékesítéskor (62 százalék).

Elsősorban könyveket, elektronikai cikkeket, CD/DVD-t, valamint belépőjegyeket vásárolnak ilyen módszerrel a válaszadók. A válaszok azt mutatják, minél jobban tart valaki az internetes visszaélésektől, annál kevésbé szívesen vásárol online. Meglepő viszont, hogy ez a csoport az átlagosnál gyakrabban vesz mozi, illetve színházjegyeket az internetes csatornán keresztül.

Online bankolás

A válaszadók 43 százaléka használja az internetes bankolási lehetőségeket. Az e-banking elutasításának elsődleges oka a bizalmatlanság, illetve a személyes adatokhoz való illetéktelen hozzáféréstől való félelem. Ezek mellett csak lényegesen kisebb arányban fordulnak elő olyan indokok, amelyek a tapasztalatlanságot, illetve a lehetőségek hiányát jelölik meg az online bankolás mellőzésének magyarázataként. Pozitívumként a gyorsaságot, kényelmet, valamint a banki nyitva tartástól való függetlenséget jelölték meg az online bankolás hívei.#page#

Internet biztonság

A megkérdezettek több mint 90 százalékát aggasztják az internetes csalások, valamint bankkártyához és bankszámlához való illetéktelen hozzáférés. Ennél valamivel kevesebben tartják aggályosnak, hogy egyéb, regisztrációt igénylő internetes tevékenységek során valamilyen személyes adatuk védelme sérülhet. Ennek az aggodalomnak a mértékével nem áll összhangban a ténylegesen visszaélésekben megkárosítottak száma, hiszen csupán a megkérdezettek 5 százaléka volt áldozata valamilyen online csalásnak.

A válaszadók közel fele (49 százalék) szerint nincs különbség annak tekintetében, hogy a külföldi vagy a hazai oldalak a biztonságosabbak. Az internetezők egy jelentős része (46 százalék) a magyar oldalakon keresztül történő vásárlást preferálja, és mindössze 5 százalékuk ítéli biztonságosabbnak a külföldi weboldalakat. A magyar oldalakat biztonságosabbnak tartók többsége az esetleges reklamáció könnyebbsége, valamint idegen-nyelv ismereti hiányosságok miatt véli úgy, hogy tranzakciókat lebonyolítani biztonságosabb a magyar oldalakon keresztül.

A válaszadók 30 százaléka - eltérő okokból ugyan - egyáltalán nem használ semmilyen biztonsági megoldást. Mivel azonban mind a vírusvédelmet (95 százalék), mind pedig a tűzfalas védelmet (86 százalék) a megkérdezettek döntő többsége használja, arra a következtetésre jutunk, hogy a válaszadók nem tudják egyértelműen meghatározni, hogy mit foglal magába a "biztonsági megoldás" kifejezés. Egyöntetű az a vélemény, hogy a biztonságról elsősorban az oldal üzemeltetőjének kell gondoskodnia, és bizonyos szerepe van ebben a kérdésben magának az internet szolgáltatónak is. Elgondolkodtató, hogy a vásárló saját felelősségét ezen a téren a megkérdezettek elhanyagolhatónak tartják.

Az internet használati szokások feltételezett változása

A sajtóban megjelenő hírek gyakorlatilag egyforma arányban befolyásolják, illetve nem befolyásolják a válaszadók internethasználati szokásait. Általánosságban megállapítható, hogy minél "gyakorlottabb internet felhasználó" valaki, - azaz minél többféle tranzakciót bonyolít - annál kevésbé befolyásolják használati szokásait a világháló biztonságával kapcsolatos sajtóhírek. A felhasználóbarátabb fizetési módszerek mellett a megkérdezettek két-harmada többet vásárolna az interneten, mint ahogy ezt jelenleg teszi.#page#

Ugyanilyen változtatásokkal a válaszadók fele a jelenleginél gyakrabban igénybe venné az online banki szolgáltatásokat, bár a leginkább "gyakorlott" felhasználók körében szignifikánsan magasabb azok aránya, akik ezen könnyítések hatására sem használnák gyakrabban az e-banki szolgáltatásokat - valószínűleg, akinek igénye van erre, az már most is igénybe veszi ezt a szolgáltatást.

Megállapítások

• Bár a válaszadók háromnegyede kipróbálta már az internetes vásárlást, de alig 7 százalékuk vásárol rendszeresen ilyen módon.
• Minden ötödik vásárló csupán egyféle terméket vásárolt eddig.
• A magyar internetezők 17 százaléka kizárólag egyéb, regisztrációhoz kötött oldalakon regisztráltatta magát, (azaz ilyen irányú tevékenysége vélhetőleg kimerül hírlevelekre történő feliratkozásban, fórumokba való belépésben, katalógusrendelésben, illetve levelező és csevegő programok használatában).
• Aki bankol, az vásárol is, de csak minden második vásárló bankol is.
• Mind az online vásárlást, mind pedig a bankolást eddig elkerülők legfontosabb indoka a személyes adatok illetéktelen kezekbe kerülésétől való félelem.
• Az internetes visszaélésekkel kapcsolatosan rendkívül erősek az aggodalmak, bár alig néhány honfitársunknak van ilyen irányú tényleges tapasztalata.
• A megkérdezettek 46 százaléka szerint a magyar oldalak biztonságosabbak, mint a külföldiek, bár jelentős részüknek semmilyen külföldi oldallal kapcsolatos tapasztalata sincs.
• Azok számára, akik jelenleg sem vásárolnak, illetve bankolnak, kisebb vonzerőt jelent a vásárlási és bankolási lehetőségek biztonságosabbá, egyszerűbbé tétele, mint akik jelenleg is élnek ezekkel a szolgáltatásokkal.
• A magyar internetezők elképzelése szerint a biztonságról elsősorban az adott oldal üzemeltetőjének kell gondoskodnia, míg a felhasználó felelősségét csupán minden tizedik válaszadó jelezte.