A G DATA előrejelzése szerint a vállalatoknak és a magánszemélyeknek is összetettebb számítógépes támadásokkal kell szembenézniük 2021-ben. Megjelennek majd a személyre szabott zsarolóvírusok, az ingyenesnek tűnő, de rejtett előfizetéseken keresztül pénzt gyűjtő mobilos alkalmazások és a koronavírus elleni vakcinát kínáló átverések.
Mindezek kapcsán Andreas Lüning, a G DATA Cyberdefense társalapítója és ügyvezetője azt emeli ki, hogy nehéz idők várnak azokra a vállalatokra, amelyek nem fektetnek az informatikai biztonságuk megerősítésébe. A koronavírus-járvány felhívta a figyelmet arra, hogy az informatikai infrastruktúra olyan alapszolgáltatás, mint az áram- vagy a vízellátás. Mivel a bűnözők folyamatosan automatizálják a kibertámadásokat, egyre több és több kísérlet tesznek arra, hogy beszivárogjanak a vállalati hálózatokba.
Személyre szabott zsarolóvírusok
Mára a kártevők fejlesztése és a kártevők felhasználása elvált egymástól. A legtöbb kiberbűnöző-csoport már nem fejleszt kártékony kódokat, hanem egyszerűen bérli azokat a fejlesztőiktől, akik az egyes kártevőket automatizált rendszerek segítségével folyamatosan újracsomagolják. Az úgynevezett poliglot támadások lényege, hogy a kártékony kódot ártalmatlannak látszó, végrehajtható fájlokba rejtik, például egy képfájlba, amely rendesen megtekinthető egy képnézegető alkalmazással, de ugyanakkor szkriptként is értelmezhető.
A megfertőzött számítógépeken a zsarolóvírusok is személyre szabottan működhetnek: végignézik a merevlemez tartalmát, és megállapítják a tulajdonos „értékét”. Egy bitcointárca vagy néhány fizetős játék, esetleg egy online póker alkalmazás jelenléte mind arra utalhat, hogy a gép tulajdonosa jómódú, így a váltságdíj mértéke is emelkedik.
A legtöbb esetben a kiberbűnözők a különböző támadásokat kombinálják egymással, például nem csupán titkosítják a merevlemez tartalmát, de előtte ellopják az adatokat, dokumentumokat is. Ez elsősorban a gondos mentéseket készítő vállalatok számára rossz hír, ugyanis hiába állítják helyre a titkosított fájlokat, a bűnözők azzal fogják őket megzsarolni, hogy amennyiben nem fizetik ki a kért váltságdíjat, úgy nyilvánosságra hozzák a dokumentumaikat, beleértve például az esetleges üzleti titkokat, szabadalmakat is.
