Kutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy a rendszer alapvetően igazságtalan. A 1.4 milliárd követővel rendelkező Facebook és a Szilíciumvölgy másik óriása, a Google ingyen nyújtja ugyan szolgáltatásait – ám azok fejében példátlan mennyiségű adathoz jutnak, amelyekkel vagyonokat keresnek.
Minden Facebook-bejegyzés, internetes keresés, YouTube videó megtekintése, minden vásárlás az Amazonon de még a Waze használata is önti az adatokat a nagy konszernekhez. Azok segítségével “testre szabják” hirdetőiknek, hol és mikor jelenjenek meg ajánlataikkal a világhálón.
Mindez példátlan nyereséget hoz a rendszer haszonélvezőinek: míg az Egyesült Államok és a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi hálózata, a Walmart bevételeinek 80 százalékát költi alkalmazottainak bérezésére, a nagy technológiai cégeknél ez csak 5-15 százalék.
Vagy éppen saját szoftvert, amely hozzájárul az AI fejlődéséhez. Miután ahhoz minden korábbinál nagyobb mennyiségű adatra van szükség, hogy a rendszerek “tanulhassanak”, az adat értékesebb, mint valaha.
A kívánatos átállás persze igen bonyolult feladat. A FB, az Apple, a Microsoft és társaik nem fogják önként feladni pozíciójukat.
Ám a nagyok monopóliuma eltűnhet, ha új vállalatok jelennek meg, amelyek fizetnek ugyanazokért az adatokért, amelyeket az emberek eddig ingyen szolgáltattak. Számítások szerint egy átlagos amerikai család évi 20.000 dollárt kereshet ezzel. Igaz, ugyanakkor fizethet majd azért, ami most ingyen van, például a YouTube filmjeiért.
Az Európai Unió a közelmúltban lépéseket tett, hogy megadóztassa a digitális szolgáltatásokat nyújtó nagy amerikai konszerneket, amelyek az Unió országaiban gyűjtött adatokat értékesítik. Ennél is fontosabb az AI, ezzel a jövő kulcskérdése: ki rendelkezik majd több adattal...
(Forrás: The New York Times)
