A felmérés egyik fókuszterülete ismét az informatika vállalaton belüli szerepe, a fejlesztési célkitűzések, illetve az internetre való felkészültség volt. A döntéshozók az informatika legnagyobb szerepét az üzleti folyamatok és ügymenet automatizálásában, illetve a költségek csökkentésében és a hatékonyság növelésében látják.

Az informatika vállalaton belüli szerepére vonatkozó válaszok azt jelzik, hogy 2001. végén, minden válságról és visszaesésről szóló hír és pesszimista jóslat ellenére a nagyvállalatok gazdasági vezetői továbbra is pozitívan ítélik meg az informatikai beruházásokat. Szinte mindannyian egyetértenek azzal a kijelentéssel, hogy a fejlett IT háttér feltétlen versenyelőnyt jelent (4,3-as érték az ötös skálán, ahol az 5 „teljes mértékben egyetért”, míg az 1 „egyáltalán nem ért egyet” álláspontot fejezi ki), illetve növeli a vállalatuk működésének hatékonyságát (4,2-es érték). A vezetők csak csekély mértékben azonosultak "az informatika nem több mint kiszolgáló eszköz" állítással (2,7) és az informatikai beruházások meg nem térülésének gondolatát tulajdonképpen elvetették.
A felmérés alapján elmondható, hogy a TOP500 ("Közel 200" = 159… lásd az ábrát. -- A szerk.) vállalatai inkább a cégek működésében, az üzleti folyamatok és ügymenet automatizálásában, a hatékonyság növelésében tartják fontosnak az informatikai szerepvállalást. Véleményük szerint a vállalatok vevő-, és beszállítói körével való kapcsolattartásban, az új termékek, szolgáltatások bevezetésében már kevésbé játszik szerepet az IT támogatás.

A következő 3 évben a vállalatok előtt álló legfontosabb feladatok tekintetében a vezetők öt területet emeltek ki, melyek fontossági sorrendben a következők:
- hatékonyabb vezetői döntéshozatal,
- a vállalati folyamatok átvilágítása, újratervezése,
- a vállalaton belüli kommunikáció javítása,
- az ügyfelek és a piaci igények pontos megismerése,
- hatékonyabb értékesítési és marketing munka.

A 2000-ben végzett felmérés ugyanezen kérdésére adott, magas prioritással rendelkező válaszaihoz képest új elemként jelent meg a vállalati folyamatok átvilágítása. Ez nagy valószínűséggel összefüggésben van a 2001-es évet jellemző különféle válságjelek és sokkhatások (infokommunikációs szektor megtorpanása, szept.11-i terrortámadás…) által kiváltott racionalizálási folyamatokkal, a vállalati működés és költségszint kényszerű újragondolásával.

Az internettechnológia által lehetővé tett üzleti lehetőségek sokat változtak az elmúlt másfél évben. A dotkom-válság ellenére az interjúalanyok 33 %-a szerint az internettechnológia már ma is nagy üzleti lehetőséget jelent vállalatuk számára, s 42 % véleménye alapján ez az elkövetkező 2-3 évben azzá válik (korábban ez a két érték 18 %, illetve 53 % volt). Csupán 3 % vélekedett úgy, hogy ez semmilyen lehetőséget nem teremt a számára, s 22 % minősítette kis jelentőségűnek. Nem meglepő, hogy az átlag feletti mértékben profitálnak az internettechnológia alkalmazásából az elsősorban a távközlési vagy kereskedelmi ágazatban működő cégek.