A nemzetgazdaságok nem aknázzák ki maximálisan a technológiai beruházások előnyeit

Az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatásai kiderítették, hogy az európai vállalatok és nemzetgazdaságok – jelentős IT beruházásaik ellenére – nem érnek el széles körben termelékenységjavulást és gazdasági növekedést. Az EIU jelentésében arról is beszámol, hogy a vizsgálatban megkérdezett döntéshozók egyharmada szerint a vállalatuknál lezajló IT projektek legalább fele nem valósítja meg a kitűzött üzleti célokat.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

A Microsoft megbízásából készült vizsgálat módszereit az EIU alakította ki. A cél az infokommunikációs beruházások és az egy főre jutó GDP-növekedés közötti viszony elemzése volt, figyelembe véve az infokommunikációs szektor által vezérelt, tartós európai növekedéshez szükséges feltételek megteremtésében szerepet játszó kiegészítő tényezőket is – a kutatás-fejlesztést, az elérhető befektetői tőkét, az ismereteket stb. A kutatás módszertana eltért a hasonló kérdésekre választ kereső korábbi vizsgálatokétól. A vizsgálat eredményei nemcsak empirikus számadatokból származnak, tehát nemcsak azt vették figyelembe, hogy melyik országban hány mobiltelefon és internet-előfizetés létezik, hanem kvalitatív adatokból is. Ezeket politikusokkal, közgazdászokkal és vállalatvezetőkkel folytatott beszélgetések során gyűjtötték össze, valamint 100 felsővezető körében kérdőíves felmérést végeztek az információs és kommunikációs technológiai projektekhez kapcsolódó kihívásokról.

A főbb eredmények

Az információs és kommunikációs technológia jelentős mértékben befolyásolja az országok gazdasági teljesítményét. A vizsgálat szerint abból a 0,52 százalékos különbségből, amely az 1995–2002 közötti időszakban az Egyesült Államok és az eurózóna három nagy országának (Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak) az egy főre jutó GDP-növekedése között megmutatkozott, 0,4 százalékpont az infokommunikációs technológia használatának tulajdonítható. Az Egyesült Államok minden más országot felülmúl ugyan az infokommunikációs infrastruktúra minősége tekintetében, az infokommunikáció működési feltételeit megteremtő tényezők szempontjából azonban Norvégia és Nagy-Britannia vele azonos szintet ér el, sőt, Svédország, Dánia és Finnország meg is előzi. Ennek eredményeképpen az 1996–2002 közötti időszakban Európán belül a legnagyobb mértékben a skandináv országokban járult hozzá az infokommunikációs technológia és a munkaerő termelékenységének növekedéséhez. Ki kell emelni még Írországot, amely virágzó informatikai és kommunikációs technológiai termelőágazatot alakított ki, ez pedig kimagasló GDP-növekedéshez vezetett.

Nem meglepő, hogy a 60 országból összegyűjtött gazdasági mutatók a fejlett országokon belül szoros korrelációt mutatnak az infokommunikáció és a gazdasági növekedés között, míg a feltörekvőben lévő országokban alig vagy egyáltalán nem mutatkozik korreláció. Az EIU ennek ellenére megkérdőjelezi azt az előfeltevést, hogy a nagy és gazdag nemzetgazdaságok azok, amelyeknél elsősorban lecsapódik az infokommunikáció haszna. Németország – amely hosszú ideje a földrész gazdasági motorja, élen jár a szélessávú internetkapcsolat elterjedtsége terén, számos szoftveróriás otthona – csak az EU-tagállamok középmezőnyében foglal helyet az infokommunikációs fejlettség és a munkaerő termelékenysége tekintetében.

A politikusoknak szóló ajánlások

Az elemzés kimutatta, hogy az országoknak el kell érniük az infokommunikációs fejlettségnek egy bizonyos küszöbét ahhoz, hogy ebből fakadóan növekedés jelentkezzen az egy főre jutó GDP-ben. Nem elég tehát beruházni a technológiába és az infrastruktúrába. A technológia használatához és előnyeinek népszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy figyelmet fordítsanak az infokommunikációs technológia működési feltételeit megteremtő kiegészítő tényezőkre is. A jelentés szerint öt sürgető feladatot kell megoldani ahhoz, hogy végre kiaknázható legyen az európai infokommunikációs beruházásoknak a gazdasági növekedésre és a termelékenységre kifejtett kedvező hatása. El kell terjeszteni az infokommunikációhoz kapcsolódó vezetői ismereteket a dolgozók körében, ösztönözni kell az innovációt és a vállalkozást, hatványozott erővel kell küzdeni a versenykorlátok ledöntéséért. Továbbá az állami szerveknél teljes mértékben ki kell használni az infokommunikációs megoldások előnyeit, és erre kell ösztönözni a vállalkozásokat is, valamint elő kell segíteni a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelését. A jelentés azt a tanulságot is levonja, hogy ugyan a politikusoknak és a gazdasági vezetőknek kell a teher nagyobbik részét viselniük, a technológiai gyártócégeknek szintén részt kell vállalniuk az infokommunikációs fejlesztés népszerűsítéséből.

A „Reaping the Benefits of ICT: Europe’s Productivity Challenge” című jelentés ingyenesen elérhető az EIU.com címen.

Véleményvezér

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
Romániának semmi baja az ukránokkal

Romániának semmi baja az ukránokkal 

Románia nagy üzleteket köt Ukrajnával.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca

A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca 

Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.
Kétpártrendszer felé halad az ország

Kétpártrendszer felé halad az ország 

Politikatörténeti különlegesség előtt áll Magyarország.
Sorban állás az ukránok drónjaiért

Sorban állás az ukránok drónjaiért 

Most már Ukrajna segíti Irán ellen az USA-t.
Alulértékelte az USA Irán drónseregét

Alulértékelte az USA Irán drónseregét 

Több amerikai katona halálával számolnak az USA-ban az iráni drónok miatt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo