Mivel a fiatalok ma már digitális eszközökkel a kezükben nőnek fel – sokszor több képernyőt is párhuzamosan használva –, egyre magasabb az ingerküszöbük, egyre nehezebb lekötni a figyelmüket. A magyar módszer központi eleme a Scoolcode oktatási platform.
A felületet a legkönnyebben úgy képzelhetjük el, mint valami virtuális legózást: a gyerekek első programjai színes, digitális építőkockákból születnek, amivel már a legelső órákon saját játékokat tudnak fejleszteni. Így gyorsan megtanulják a programozáshoz szükséges gondolkodásmódot, nincs szükség hosszas elméleti oktatásra.
Az azonnali sikerélmények után pedig maguk a tanulók kezdenek el érdeklődni a bonyolultabb programnyelvek iránt, ahogy még izgalmasabb játékokat, még menőbb robotokat vagy még szebb 3D animációkat szeretnének fejleszteni. (Ugyanakkor a megértést könnyítő játékos, színes blokkok is elérhetőek maradnak számukra, ha szeretnének visszaváltani.)
A módszer annyira hatékony, hogy nemzetközi szinten már több mint 19 000 diák iratkozott be a Logiscoolba; idén ősszel pedig Európa után a tengerentúlon – Floridában és Mexikóban – is megnyílnak az első iskolák.
A programozás azonban nemcsak az élményekről szól, hiszen nincs program hiba (bug) nélkül, vagyis aki programozni tanul, rengeteget fog hibázni. A pedagógiának így része az is, hogy a gyerekek a hibákat ne személyes kudarcként, hanem megoldandó feladatként éljék meg.
Ahogy a tanulók sorra túllendülnek a kisebb-nagyobb akadályokon, kitartóbbá válnak, nő az önbizalmuk, a problémamegoldó képességük és a kreativitásuk is. Éppen ezért a Logiscool nemcsak a jövő programozóit várja, hanem minden gyereket, aki szeretné a saját hasznára fordítani a digitális világot, amelybe beleszületett. Példaképük ebben Észtország és Finnország, ahol már beépítették a programozást az általános iskolai tananyagba is.
