Tegnap közzétették az Európai Bizottság által kidolgozott elemzést, amely a digitális eszközök és szolgáltatások területének jelenlegi helyzetét mutatja be. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatón (Digital Economy and Society Index – DESI) alapuló rangsorban hazánk a nem túl hízelgő huszadik helyet foglalja el. Igaz, ez is jelentős előrelépés a tavalyi hasonló listán elért 22. pozícióhoz képest – írta együttműködő partnerünk, a Bitport.hu.
Tavaly a magyar háztartások 94 százaléka számára volt elérhető a világháló, sőt négyből három esetben ez fejlett, gyors szélessávú vezetékes kapcsolódási lehetőséget jelentett. Összességében a háztartások 68 százaléka rendelkezett vezetékes előfizetéssel, ami alig marad el az EU 70 százalékos átlagától.
Miközben a lakossági mutatók egész tűrhetően alakulnak, a vállalati szegmens eredményeiről már ugyanez nem mondható el. A digitális technológiák integrálódása az üzleti életben szinte minden részterületen siralmas állapotokat mutat. Legyen szó elektronikus információmegosztásról, elektronikus számlázásról vagy éppena felhőalapú szolgáltatások alkalmazásáról, mind-mind messze az uniós átlag alatt tartanak a hazai cégek. Nem véletlen, hogy ebből a szempontból a 25. helyen végeztünk. (Pedig egyre inkább utat tör magának a digitális üzleti modell a világban.)
A cégeknél már csak a kormányzat tudott rosszabb teljesítményt felmutatni: digitális közszolgáltatások témában a 26. helyezettek, azaz hátulról a harmadikok lettünk. Ráadásul mindezt úgy, hogy e-kormányzati eszközök használatában meglehetősen komoly javulást regisztráltak. Tavaly az internetező lakosság 31 százaléka mondta azt, hogy online töltött ki és küldött be adatokat valamilyen kormányzati ügyben (2013-ban ez még csak 23 százalék volt). Ezzel az EU-s átlag közelébe zárkóztunk, de minden más területen, például a hatóságoknál meglévő adatok felhasználásában vagy az e-egészségügyben rejlő lehetőségek kiaknázásában nagyon nagy a lemaradásunk.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
