A tervek szerint igen komoly pénzek fordíthatók jövőre informatikai és információs társadalmi célú fejlesztésekre. Az operatív programok többségében lesz majd forrás az e-társadalom teljes körű kialakítását szolgáló lépésekhez. Jelenleg a fejlesztési irányok helyessége kapcsán zajlanak az egyeztetések. Már a következő két évre vonatkozó akciótervek társadalmi vitájába is az internet segítségével lehet bekapcsolódni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megtalálhatók azok az elképzelések, amelyek konkretizálása után pontosan kiolvasható lesz, mely pályázatok szolgálják társadalmunk és a gazdasági élet informatikai fejlődését. A Piac & Profit úgy tudja, decemberben születik meg az a kormánydöntés, amely zöld utat ad az előttünk álló két év pályázatainak.
Kevesebb erőforrás, több szolgáltatás
Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) vizsgálata kikerülhetetlen, ha célunk az ország fejlődése informatikai irányvonalának kutatása. A 21. század kormányzatai alá vannak rendelve a technológiának. A modern kormányzat számára az IKT stratégiai vagyonnak tekinthető, fejlesztése a politika hatékony eszközrendszere lehet a nemzeti versenyképesség javításában. Az EKOP célja éppen ezért az, hogy - a kormányzati folyamatok átszervezésével, egyszerűsítésével, majd ezt követően infokommunikációs eszközökkel történő támogatásával - hatékonyabbá váljék az állam működése. Az operatív programon belül külön részt képeznek a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítását, valamint a közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató fejlesztések. A konstrukciók támogatási formája: vissza nem térítendő támogatások.
Az állam azért szeretné igénybe venni működésének folyamataiban az informatika nyújtotta lehetőségeket, hogy ugyanannyi szolgáltatást kevesebb erőforrással tudjon ellátni. A társadalmi vitára bocsátott elképzelésekben számszerűsített célokat is találhatunk. Az EKOP hatására létrejött on-line közigazgatási szolgáltatások száma 2015-re el kell érje a nyolcvanat, az átlagos ügykezelői időráfordításnak csökkennie kell - mégpedig 20 százalékkal -, az on-line szolgáltatásokat nyújtó hatósági ügyintézést végző államigazgatási szervek arányának pedig a bázisértékként megadott 15 százalékról 100 százalékra kell emelkednie. Az on-line elérhető EU20 - kiemelt - eljárások arányának is növekednie kell, mégpedig a 45 százalékos bázisról 80 százalékra.
Ezek a fejlesztések teremtik meg az állampolgárok és a vállalkozások számára nyújtandó szolgáltatások hátterét.
A teljes cikk a Piac és Profit Magazin novemberi számában olvasható.
