Az agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglaló adatai szerint 2024-ben a mezőgazdasági díjbevételek összesen 28,4 milliárd forintot, a kárkifizetések 9,1 milliárd forintot tettek ki Magyarországon. (Érdekesség: a rendkívül szélsőséges időjárási jelenségekkel járó 2022-ben ez utóbbi összeg közel 52,9 milliárd forint volt.) A gazdálkodók 24,9 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók részére tavaly – ez 15,7 százalékkal volt kevesebb a 2023-as összeghez képest –, amiből 23,9 milliárd forint, a befizetések mintegy 96 százaléka után vették igénybe az utólagos állami díjtámogatást.
„A támogatott mezőgazdasági biztosítások megkötésére a magas díjvisszatérítési arány mellett további tényezők is ösztönzően hatnak – magyarázza Békés István, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Az a gazdálkodó, aki nem rendelkezik megfelelő biztosítottsággal, az az egységes kárenyhítési alapból is csupán a felét kaphatja meg a megítélt juttatásnak. De ettől eltekintve is az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek (gyakori tavaszi fagykárok, egyre súlyosabb aszályok stb.) önmagukban is megkerülhetetlenné teszik a biztosítást azon szereplők számára, akik jövedelmüket stabilizálni szeretnék.”
A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:
- az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap
