A GKI szerint érdemes először is a kiindulóponttal foglalkozni: mit is értünk el, hol állunk. Magyarország az Eurostat adatai alapján 2021-ben az egy főre jutó euróban mért GDP alapján a 27 EU tagállamból a 23. helyet foglalja el, míg a vásárlóerő paritáson mért érték a 21. helyre elegendő. Mindkét mutatóban 1-1 helyet rontottunk 2010 óta, s a nálunk rosszabb mutatóval rendelkezők is egyre közelebb kerülnek hozzánk.
Összességében az uniós átlag 49 százalékát értük el az egy főre jutó GDP-ben euróban, s 75 százalékát vásárlőerő paritáson. Mindkettő 9 százalékpontos javulás 2010 óta. Ez arra utal, hogy az eddigi gazdaságpolitika nem volt képes relatív helyzetünk javítására az Unión belül - mutatott rá a GKI elemzése.
Hazánk közepesen fejlett ország, amely nyersanyagokban és energia hordozóban, de tőkében is szegény, statisztikai értelemben pedig szinte teljes a foglalkoztatás. Vagyis az extenzív növekedés feltételei megszűntek.
Ez alapján csak intenzív fejlődésre van mód: ez a humántőke (erős és hatékony köz- és felsőfokú oktatás, jól fejlett egészségügy, kiterjedt és modern tudást közvetítő felnőttképzés, a nyelvtudás növelése stb.) megerősítését, valamint a tudásintenzív termelés és szolgáltatások fejlesztését jelenti. Helyzetünk az intenzív fejlődés előfeltételeiben azonban korántsem kedvező.
Másrészt a gyors gazdasági fejlődést az elmúlt tíz évben az EU ingyenes forrásai is segítették. 2010 és 2021 között 14,5 billió forint nettó EU forrást kaptunk. Ez háztartásonként 3,5 millió Ft támogatást jelent, ami az adott évi GDP-k 2,4-5,3 százalékát jelentette. Volt olyan év, amikor az EU-tól érkező támogatás meghaladta a GDP nominális növekedését is (2011-13 között, illetve 2020-ban).