A Világgazdaság hozzáteszi: csakhogy a képet árnyalja, hogy az ukrán kormány már tavaly tavasszal is azzal fenyegette meg a magyar kormányt, hogy "bármi történhet a Barátság vezetékkel", amennyiben nem partner az Oroszországgal szembeni szankciók maradéktalan elfogadásának. Vagyis sokkal inkább úgy tűnik, hogy az ukrán elnök szavait nem feltétlenül a pillanatnyi harag szülte. Mindenesetre tény, hogy Ukrajna első embere egy NATO-tagállam ellen vetett fel súlyos károkozásra alkalmas szabotázs manővert, ami túlzás nélkül példátlan, pláne, hogy Ukrajna éppen NATO-tagságra ácsingózik. Egyedül az Északi Áramlat csővezetéken elkövetett terrortámadáshoz hasonlítható, de arról ezidáig nem lehet tudni, hogy ki tervelte ki és ki hajtotta végre - írta a lap.

A Barátság kőolajvezeték stratégiai fontosságú a magyar gazdaság szempontjából. A csővezeték déli ágán - amelynek a felrobbantásáról az ukrán elnök beszélt - keresztül évi maximálisan közel 8 millió tonna orosz olaj érkezik. Ennek kiesése súlyos problémát okozna a magyar gazdaságban, nemhiába kapott a magyar kormány mentességet az orosz kőolajra vonatkozó tilalom alól. Még úgy is lenullázódhatna a magyar ipar, hogy egyébként a hazai tartalékok több hónapra elegendők, illetve az Adria vezetéken lehet pótolni az esetlegesen kieső mennyiség egy részét - írta a Világgazdaság.

A gazdasági lap cikke leszögezi: a The Washington Postban megjelent, Zelenszkijnek tulajdonított kijelentések alkalmasak arra, hogy még inkább lerontsák Magyarország és Ukrajna egyébként is terhelt viszonyát. Egyúttal jócskán okot adnak a gyanakvásra a Barátság vezeték körüli anomáliák kapcsán, amelyek igencsak gyakoriak. Legutóbb május 10-én derült ki, hogy támadás érte a csővezetéket a brjanszki töltőállomáson - emlékeztet a Világgazdaság a cikkében. 

(MTI)