A foglalkoztatás és a növekedés programjaként aposztrofálja a kormányzat az új Magyarország fejlesztési tervet. Az erről szóló közleményében arra is kitér, hogy az Európai Unióban megszerzett forrásoknak köszönhetően minden egyes magyar polgárra fejenként legalább 800 ezer forint jut, aminek okos felhasználásával az ország történetének legnagyobb fejlesztési programját hajthatja végre.
A célokat részletezve így fogalmaz a kiadvány: a fejlesztések kora, "hét bő esztendeje", amely előttünk áll, hozzásegíthet minket ahhoz, hogy adottságainkat, ötleteinket és szorgalmunkat kihasználva gyorsított ütemben zárkózzunk fel az Európai Unió nyugati gazdaságaihoz. Ehhez a kormány meggyőződése szerint két fő cél elérésén - a foglalkoztatás bővítésén és a növekedés elősegítésén - keresztül vezet az út.
A foglalkoztatási cél egyaránt tartalmazza a munkahelyteremtő beruházások és a magyar emberek foglalkoztathatóságának javítását célzó projektek támogatását. A foglalkoztatás terén a cél az, hogy a magyarországi mutatók felzárkózzanak az EU-s foglalkoztatási adatokhoz. Annak érdekében, hogy gazdaságunk utólérje nyugati szomszédainkét, Magyarország teljesítményének tartósan az EU-átlag fölött kell növekednie. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy minél több ember élhessen jobban, minél több család gyarapodhasson biztonságban.
Közösségi támogatásra az ezen célokkal összhangban lévő beruházási, fejlesztési ötletek számíthatnak. Általános elvárás, hogy a tervek megfeleljenek a fenntarthatóság kritériumának, vagyis további gazdasági növekedést ösztönözzenek, óvják környezeti értékeinket és hozzájáruljanak a társadalmi fejlődéshez. Szintén általános kritérium minden projekttel szemben, hogy csökkentse az országon belüli társadalmi és területi különbségeket. Nem fejlesztési szigeteket akarunk létrehozni, hanem az ország egészét be kívánjuk vonni a fejlődés és felzárkózás folyamatába.
Akkor leszünk képesek sikeres országot teremteni - folytatódik a közlemény -, ha a most megnyíló forrásokat okosan jól használjuk fel, vagyis ha nem pusztán elköltjük ezt a pénzt, hanem befektetjük azt az új Magyarország megteremtése érdekében, hasznot hajtva ezzel az egész ország számára.
A források eredményes és hatékony felhasználását megalapozó stratégiai keretet tartalmazza az új Magyarország fejlesztési terv, amely megfelel az Európa Unió által megkövetelt nemzeti stratégiai referenciakeretnek. A terv fogja meghatározni azt is, hogy a pénzből mennyi jut az ágazati és mennyi a területfejlesztési célokra. Ez a stratégiai kereteket kijelölő dokumentum azonban még nem tartalmaz konkrét projekteket. Az intézkedéseket és projekteket bemutató ágazati és területi operatív tervek véglegesítésére október végéig kerül sor.
Hat kiemelt területen indulnak összehangolt állami és uniós fejlesztések: a gazdaság, a közlekedés, az emberi erőforrások, a környezet és az energetika, a területfejlesztés és a közszolgáltatások terén. A célokat ágazati (nyolc OP) és regionális (hét OP) operatív programok keretében kiírt pályázatok segítségével és nagyprojektek megvalósításával éri el az ország. A kormány szándékai szerint, a régiókkal folytatott korábbi egyeztetéseknek megfelelően a strukturális alapok közül a területi felzárkózást segítő pénzek feléről, mintegy 1500 milliárd forint felhasználásáról a regionális sajátosságok és célok figyelembevételével születnek meg a döntések.
Az emberi erőforrások fejlesztésére szolgáló (képzés, oktatás, foglalkoztatás), illetve a területi felzárkózást (infrastrukturális, fizikai beruházásokat) segítő alapok közötti arányt 20-80, vagy 25-75 százalékban javasolja meghatározni a most elfogadott dokumentum.
Az új Magyarország fejlesztési terv egy keret. Egy ajánlat Magyarország számára, amely tartalmazza a pénzek elosztásának elveit, irányait és megosztását, de valódi és végső tartalommal az érintett társadalmi és gazdasági szereplők javaslatai fogják megtölteni. A kormánynak határozott elképzelései vannak az egyes ágazatok támogatáspolitikában képviselt relatív súlyáról, ezek arányairól. Szükségesnek érzi ugyanakkor a társadalmi konszenzust ezek végső meghatározásában, ezért ehhez is várja a társadalmi és érdekvédelmi szervezetek, az állampolgárok javaslatait, ötleteit. Ezt szolgálja az augusztus 1-jével meginduló társadalmi egyeztetés, amelynek során a fejlesztési stratégiába beépítik a javaslatokat, amit ezután nyújtunk be az Európai Uniónak.
