A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter környezetétől megkaptuk az október 19-én aláírt együttműködési megállapodás szövegét. Tény, hogy az átláthatóbb építőipar és építőanyag-ipar érdekében pro és kontra sok mindent vállaltak a felek, ám az építkezők most kimaradtak.
Íme a megállapodás célja:
1.1 a felek együttműködését az a közös célkitűzés alapozza meg, hogy előmozdítsák
- a minőségi építés és az építőanyag-gyártás versenyképességének fenntartható fejlesztését;
- a hazai építőanyag-gyártás tartós növekedését célzó építésügyi és gazdaságpolitikai stratégia kidolgozását és megvalósítását;
- a hazai gyártói kultúra megtartását és az ágazatban foglalkoztatottak biztonságát;
- a szakmai önszabályozás és önrendelkezés szerepének növelését az építőanyag-gyártás és építőipari kivitelezés minőségi színvonalának biztosításában, ellenőrzésében, továbbá a kapcsolódó követelményrendszer kidolgozásában;
- a 2007-2013 közötti II. Nemzeti Fejlesztési Tervből eredő, megnövekedő építőanyag-ipari feladatok eredményes elvégzésére történő felkészülést;
- a vállalkozások hatékonyságát és a magas színvonalú szakember utánpótlást;
- az építőanyag-gyártási tevékenység feltételeinek átláthatóbbá és a kapcsolódó közterhek viselésének igazságosabbá tételét.
1.2. A felek közös céljaik megvalósításához igénybe veszik az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal szakmai közreműködését,
2. A közös célok megvalósítása során a felek:
2.1. egyetértenek abban, hogy az építőanyag-iparhoz kapcsolódó szabályozás alapja az igazságos és azonos feltételek biztosítása valamennyi piaci szereplő számára a foglalkoztatás és a közteherviselés gyakorlatának tekintetében is;
2.2. kiemelten fontosnak tartják, hogy az építésügy stratégiai döntéseiben és jogalkotásában a felek között folyamatos legyen a szakmai előkészítéstől a döntéshozatalig folyamatos és érdemi konzultáció. A Felek - az építésügyet, a gazdaságpolitikát, az infrastruktúra-fejlesztést és a környezetvédelmet érintő előterjesztések esetében - kialakítják és teljes körűen lehetővé teszik a véleményezési jog gyakorlását a MÉASZ és tagszövetségei számára, továbbá biztosítják a részvételt a kapcsolódó egyeztetési fórumokon, bizottságokban. A Felek szorosan együttműködnek az építési ágazat korszerű irányítására és az építőanyag-ipar fenntartható növekedését célzó építéspolitikára (állami lakás- és építéspolitika, kötelezően alkalmazandó EU szintű műszaki előírások, EU-konform piac védelem, stb.) vonatkozó kormányzati javaslatok kidolgozásában;
2.3. egyetértenek abban, hogy az építtetők, építők, építőanyag gyártók, munkavállalók, munkáltatók, fogyasztók és közteherviselők igényeinek komplex figyelembe vételével, az építőanyag iparral kapcsolatos jogi szabályozás több elemének összefüggő változtatásával közelíthető csak meg a valamennyi érintett által elfogadható és támogatható megoldás;
2.4. leszögezik annak szükségességét, hogy az építőanyag iparral kapcsolatos szabályozás lehetőség szerint ne növelje a gazdálkodó szervezeteken belüli, illetve a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások állami szervek közötti kapcsolatok bürokratikus elemeit;
2.5. elengedhetetlennek tekintik, hogy a közteherviselésre vonatkozó szabályokat az állami tulajdonban és a magántulajdonban lévő társaságok egyaránt betartsák, a kormányzat pedig következetesen éljen az ellenőrzés és a szankcionálás jogával;
2.6. elismerik a versenyképesség feltételrendszerének biztosításában a magas színvonalú és gyors közigazgatás és bíráskodás szerepét, támogatják és ösztönzik a kormányzatot az ezzel összefüggő intézkedések meghozatalára;
2.7. elengedhetetlennek tekintik a lakásépítés - és felújítás kiszámítható, tartós tevékenységi szintjét biztosító stratégiák, jogi, intézményi és finanszírozási eszközrendszerek kidolgozását. Ennek érdekében a felek együttműködnek az állami bérlakás-építéssel, a lakbértámogatással és a saját tulajdonú, jobb minőségű otthonhoz jutást segítő (első és további lakásra vonatkozó) intézkedésekkel kapcsolatos hatáselemzések és programok kidolgozásában.
2.8. együttesen törekednek az energiatakarékos, energiatudatos, a lakóérzetet és a biztonságot egyaránt figyelembe vevő építés, és felújítás ösztönzésére vonatkozó támogatási és finanszírozási programjavaslatok kidolgozására, az állami, önkormányzati ösztönző rendszer kiépítésére, és a programok megvalósításába a pénzintézeti, vállalkozási szféra hatékony bevonására;
2.9. támogatják, hogy a panel és nem panel épületek felújítására II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, EU finanszírozással, Épületfelújítási és Épületenergetikai Operatív Programok induljanak;
2.10. leszögezik annak szükségességét, hogy a regionális felzárkóztatás, a hosszú távú gazdaságpolitikai stratégia és építés politika centrális eleme az autópálya építés amely - amellett, hogy építési termékek és szolgáltatások számára teremt piacot - az ipari fejlődés és a munkahelyteremtés hajtóereje is lehet;
2.11. egyetértenek abban, hogy kiemelt állami feladat az építési minőségi és tartóssági feltételek előírása, ellenőrzése, megfelelő szankciókkal történő biztosítása a gyártók- forgalmazók- és kivitelezők részére. Célszerűnek tartják, ezért megvizsgálják a jó minőségű és tartós építési termékek megkülönböztetését szolgáló védjegy (minőségi jel) bevezetését;
2.12. nélkülözhetetlennek tekintik, hogy a magyar építőanyag-ipar versenyképességének erősítését. Ennek érdekében kezdeményezik az építési termékek és szolgáltatások kedvezményes adóügyi szabályozásának áttekintését és a lehetséges szabályozás változások vizsgálatát. Közösen hatástanulmányt készítenek az építőanyag gyártást érintő elvonások (vállalkozási adók, termékdíjak, energiaadó, környezetvédelmi járulékok stb.) komplex versenyképességi, jövedelmezőségi és foglalkoztatási hatásairól;
-2.13. az építéseknél tisztességesen teljesítők védelme céljából megvizsgálják, milyen összehangolt lépéseket tehetnek a tartozási lánc visszaszorítása érdekében, különös tekintettel az alvállalkozói teljesítések kiegyenlítésére, a beruházásokkal kapcsolatos fedezetek visszavonhatatlanságára és a bankszektorhoz hasonló adóslista rendszeresítésére;
2.14. szükségesnek tartják, hogy az állami és önkormányzati közbeszerzéseknél, illetve támogatásoknál a preferálni kell a progresszív, környezetkímélő, energia takarékos és tartós építőanyagok, eljárások alkalmazását, valamint a hazai munkahely-teremtést, illetve megtartást eredményező termékek alkalmazását;
2.15. elengedhetetlennek tartják és kezdeményezik az építésügyi hatósági, a vámhatósági és a fogyasztóvédelmi munka hatékonyságának megerősítését;
2.16. nélkülözhetetlennek tekintik az építőipari szakmunkásképzés még inkább a piaci igényekhez igazítását és minőségének lényeges megerősítését.
2.17. együttesen törekednek az ágazati bértarifa rendszer kialakítására és az érintettek általi elfogadására, továbbá lehetőség szerint minél általánosabbá válásának előmozdítására.
3. A felek vállalják, hogy a jelen megállapodásban foglaltak megvalósítása és az előrehaladás nyomon követése érdekében konkrét és összehangolt tevékenységet folytatnak. Ennek érdekében kijelentik, hogy az egyes feladathoz tartozó, e megállapodás mellékleteit képező ütemterveket legkésőbb az aláírástól számított 30 napon belül kidolgozzák. A felek félévente egyeztetik a megállapodás, illetve a kiegészítő mellékletekben szereplő ütemtervek végrehajtását.
