A gazdaság minden területén komoly probléma az áfakijátszására szakosodott céghálók jelenléte. Az idén lekapcsolt számlagyárak mobiltelefon-kereskedelemben, építőiparban, szoftverfejlesztésben, reklám- és marketingszolgáltatásban, nemzetközi árukereskedelemben, vagyonvédelemben és őrzés-védésben utaztak.

Annak ellenére, hogy a NAV láthatóan aktív a számlagyárak felszámolásában, mégis sok van belőlük. Működésük az óvatlan vállalkozások becsapására irányul, ugyanis azt a pénzt teszik zsebre, amit az üzleti partnereiktől áfa címén beszednek és nem fizetnek be a költségvetés felé. Az óvatlan vállalkozásokat akkor éri utol a kár, amikor a számlagyáraktól befogadott számlák alapján vissza akarnák igényelni az áfát, azonban a NAV ezt megtagadja.

Kitől szedheti be az adóhatóság az elcsalt adót?

„A problémák ott kezdődnek, amikor az adóhatóság áthárítja a felelősséget a számlagyárakkal kapcsolatba kerülő jóhiszemű vállalkozásokra. Ilyenkor arra hivatkozik, hogy az óvatlan vállalkozás fizesse meg a költségvetésből hiányzó pénzt, mert nem kellő körültekintéssel járt el” – hívta fel a figyelmet Harcos Mihály, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje. A NAV és a bíróságok jogértelmezése szerint ugyanis az elcsalt adót azoktól az óvatlan vállalkozásoktól is be lehet szedni, akik az adócsalókkal kapcsolatba kerültek. A bíróságok jogalkalmazása szerint az adókijátszás részesének kell tekinteni azokat az egyébként jogszerűen működő vállalkozásokat is, akik kellő körültekintés mellett tudhatták volna, hogy üzleti partnerük adókijátszást valósít meg. És ha ez még nem volna elég, a NAV adóbírságot is kiszab ezekben az esetekben. A számlagyárak tehát elnyelik az adót, amit a NAV utána az óvatlan vállalkozásoktól szed be, adóbírsággal megfejelve.