Mit tehet a jóhiszemű vállalkozó, hogy ne váljon adócsalók áldozatává?

Sokszor már egy kis óvatosság is elég ahhoz, hogy kibukjon a szög a zsákból. Legtöbbször a túlzottan versenyképes, alacsony ár már jelezheti, hogy számlagyárral van dolgunk. A számlagyárak ugyanis lényegesen alacsonyabb áron tudnak eladni, mivel a 27 százalékos áfát nem fizetik be, és ezt az árelőnyt az óvatlan vállalkozások léprecsalására használják fel. Az alacsonyabb ár azonban egyáltalán nem kifizetődő, ha a NAV végül az áfa visszaigénylését megtagadja és adóbírságot is kiszab. Akit a NAV megbüntet, fellebbezéssel élhet, végső soron pedig bíróságtól kérheti az ügye megvizsgálását. Érdemes ezeket a jogorvoslati lehetőségeket kimeríteni, mert gyakran csak így sikerül tisztázni, hogy a vállalkozásnak nem volt köze az áfakijátszáshoz, így tőle az áfa-levonás nem tagadható meg.

A jóhiszeműség bizonyítása a lényeg. Ha sikerül meggyőzni a bíróságot arról, hogy a cég jóhiszeműen járt el, akkor a NAV nem tagadhatja meg az áfa levonását és nem szabhat ki bírságot. Érdemes felvenni a kesztyűt az adóhatósággal szemben, mert meglepően sok esetben jó eredménnyel zárulnak a NAV elleni jogorvoslati eljárások – hívja fel a figyelmet Harcos Mihály.

Az Európai Unióban a be nem szedett áfa nagyságrendileg 134 milliárd euró volt 2019-ben. Ennek jelentős része az áfakijátszásokra vezethető vissza. A Magyarországra eső rész 1.483 millió euró, vagyis közel 500 milliárd forint volt.