Parfümök, samponok, testápolók, körömlakkok: olyan termékek, amelyekről ritkán feltételezzük, hogy veszélyesek lehetnek. Pedig az Európai Bizottság 2025-ös Safety Gate-jelentése szerint a tavaly regisztrált 4671 veszélyes termékkel kapcsolatos riasztás több mint harmada kozmetikumokhoz kötődött. A bejelentések jelentős részében a Lilial néven ismert, korábban széles körben használt illatanyagot azonosították, amelyet az EU 2022-ben betiltott reprodukciót károsító tulajdonságai miatt.

Magyarországon sem elméleti a veszély. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság 2026 júniusában országos ellenőrzést indított három tiltott kozmetikai összetevő, köztük a Lilial és a körömkozmetikumokban korábban alkalmazott TPO kiszűrésére. A hatóságok a címkéket és az összetevőlistákat ellenőrzik, indokolt esetben pedig mintát vesznek, és laboratóriumi vizsgálatot végeztetnek.

De hogyan fordulhat elő, hogy egy tiltott vagy nem megfelelő összetevő mégis a késztermékben marad? Ennek több oka lehet: egy korábbi receptúrát nem igazítanak az új szabályokhoz, vagy nem áll rendelkezésre elegendő információ valamelyik alapanyagról. A Laborhírek.hu megkeresésére a J.S. Hamilton Hungária független laboratórium munkatársai elmondták, hogy a kozmetikai termékbiztonság egyik alapvető kérdése az összetevők pontos ismerete és a beszállítói dokumentáció megbízhatósága.

Egy kozmetikum számos különböző forrásból származó alapanyagot tartalmazhat, és nemcsak a szándékosan hozzáadott összetevők jelenthetnek kockázatot. Egy növényi vagy ásványi eredetű alapanyag nem kívánt szennyezőket is tartalmazhat, az összetett keverékeknél pedig az egyes komponensek mennyisége válhat fontossá. A nemzetközi beszerzés önmagában nem jelent veszélyt, de a hosszú beszállítói láncokban különösen lényeges, hogy az anyagok eredete, összetétele és minősége ellenőrizhető legyen.