Magyarországon szerencsére nem volt olyan jellegű hitelezési módszer, mint az Egyesült Államokban, ahol egy 100 egység értékű ingatlanra 110 egység hitelt is adtak" - kezdte előadását Veres János, aki szerint legfeljebb 60 egységnyi kölcsönhöz jutottak Magyarországon a hitelfelvevők. Így az ingatlanbuborék nem nőtt akkorára, mint a jelzálogpiaci válság által leginkább érintett államokban. A válság azonban elérte az Európai Uniót és hazánkat is: ez akkor lett világos, amikor 2008 szeptemberében csődbe ment a Lehman Brothers, amely bankcsőd esetében nemcsak a menedzsment és a részvényesek vesztettek, hanem első ízben a betétesek is. Az ekkor felerősödött bizalomvesztés azóta is megállíthatatlan, amit a korábban elképzelhetetlen mértékű állami mentőcsomagok ellenére sem állt vissza a pénzintézetek-pénzintézetek, vállalkozás-pénzintézetek, magánszemélyek-pénzintézetek relációban egyaránt.
Sem növekedés, sem állampapírpiac
Veres János szerint, amitől mindenki tartott, már bekövetkezett: a pénzügyi szektor válsága átterjedt a reálgazdaságra. Elsőként azokra az ágazatokra, amelyek leginkább függnek a külső finanszírozásról: Ilyen a járműgyártás és az ingatlanpiac/építőipar. A válság kiteljesedésével az EU-belül megáll a növekedés és ez Magyarországon se lesz másként, hiszen legfőbb exportpiacainkon, köztük a legnagyobb Németországban nem nő a gazdaság jövőre.
Október 9-én a válság kézzel foghatóan elérte Magyarországot. Mind a tőzsdét, mind az állampapírpiacot nagy sokk érte akkor. Veres szerint a kormányzatnak is lépni kellett: a költségvetési hiány idei és jövő évre szóló csökkentése és az állampapír-kibocsátás korlátozása mellett a nemzetközi szervezetek pénzügyi segítségét kérte. Az Európai Unió 6.5 milliárd eurós keretéről éppen ma írták alá a megállapodás Brüsszelben. (A feltételek ezúttal is nyilvánosak és a PM honlapján olvashatók.)
A pénzügyi rendszer stabilitását megteremtő 600 milliárdos csomagról szóló javaslat már a parlament előtt van, és ha elfogadja, január 31-ig jelentkezhetnek a bankok a keretre, ami után a PSZÁF és az MNB javaslatára a kormány meghozza döntését. A kormányzat hasonlóképpen kényszerpályán mozgott a betétgarancia felemelése kapcsán, hiszen az EU tagállamai 2 nap alatt emelték a korábbi garanciaszint felé, így a pénzek átmenekítése elkerülése érdekében Magyarország se tehetett mást.
A jövő évi költségvetésről szólva a pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy kedden a parlament elé kerülő törvényjavaslat elfogadására kerül, hiszen amennyiben ez nem sikerül, mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek komoly vagyonvesztést szenvedne el, és kérdésessé válna az ország további menedzselhetősége. Veres János szerint ma "a parlamentben mindenki érti" ennek a felelősségnek a súlyát.
Nyugdíj, euró
Az ország és a kormányzat előtt álló feladatokról szólva a pénzügyminiszter arról szólt, hogy korábban tabuknak számító területekhez is hozzá kellett nyúlni, ilyen például a két szempontból is szűkített 13. havi nyugdíjkifizetés. Természetesen ez nem elégséges strukturális változás: hozzá kell nyúlni az önkormányzati rendszerhez, az adórendszerhez és a szociális rendszerhez is.
Veres a kormány prioritásainak (a költségvetés elfogadása mellett) a pénzellátás stabilitásának megteremtését, az uniós források átcsoportosítását és a megemelt támogatásokhoz való könnyebb hozzáférés megteremtését, a piacépítést, az exportőrök támogatását (Kína, Közel-Kelet és Oroszország felé), a munkahelymegtartás támogatását és a bürokrácia/engedélyeztetési eljárások csökkentését nevezte meg.
A pénzügyminiszter szerint a reformok és változtatások elindítása kényszer Magyarország előtt, ahogyan az euró bevezetése is. Veres János szerint ha minden rendben megy, jövő év végére Magyarország meghozhatja a döntést az ERM II. rendszerbe való belépésről (ami után 2 évvel a közös pénz Magyarországra is megérkezhet)
Veres János előadását letöltheti innen.
