A Pénzügyminisztérium által a tárgyaló felek számára megküldött összefoglalóból kiderül, hogy a minimálbérek növekedése 2017 óta jelentősen elmaradt, mind a nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől, mind a versenyszféra és a közszféra béremelkedésétől. Az elmúlt két évben, 2021-ben és 2022-ben is a minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya az elmúlt 10 év legalacsonyabb mértékére csökkent - emlékeztetett összefoglalójában a MASZSZ.
A 2017 és 2022 között eltelt 6 év alatt (a 2017. évet is beleértve) a minimálbérek összesen 80,4 százalékkal, az átlagbérek ennél jobban, 96,1 százalékkal nőttek.
|
Növekedési dinamikák |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 jan-szept |
2022/2016 |
|
Minimálbér |
114,9% |
108,2% |
108,0% |
108,1% |
104,0% |
119,5% |
180,4% |
|
Bruttó átlagkereset |
112,9% |
111,3% |
111,4% |
109,7% |
108,7% |
117,5% |
196,1% |
|
Versenyszféra |
111,6% |
110,9% |
111,6% |
109,8% |
107,8% |
114,5% |
187,2% |
A minimálbér nagyságánál azonban nemcsak a változást, hanem az abból fedezhető megélhetés minőségét is vizsgálni kell. A legutolsó elérhető adatok szerint, 2020-ban a magyar lakosság alsó jövedelmi tizedeiben, ahová a minimálbéres keresők és családjaik is tartoznak, az élelmiszert és a háztartási energiát is magában foglaló rezsi költségek együttes aránya a fogyasztói kosáron belül több, mint 50 százalékot tett ki.
|
A fogyasztási kosár összetétele |
Decilis 1. |
Decilis 2. |
Decilis 3. |
|
Élelmiszerek és alkoholmentes italok |
33,0% |
32,4% |
29,2% |
|
Lakásfenntartás, háztartási energia |
23,2% |
21,9% |
21,6% |
|
Élelmiszer+rezsi |
56,2% |
54,3% |
50,8% |
Az idei élelmiszer és háztartási energia áremelkedésre tekintettel ahhoz, hogy az alsó jövedelmi tizedekben ez a magas, 50 százalék feletti élelmiszer és rezsi kiadási arány ne nőjön még tovább, 2022-ben számításaink szerint 23 százalékos minimálbér emelésre lett volna szükség.
