Így tehát 2023-ban az idei és a jövő évre előre jelzett inflációt is figyelembe véve, az MSZSZ becslése szerint legalább 26 százalékos minimálbéremelésre lenne szükség ahhoz, hogy az élelmiszer és a rezsi számlák kiegyenlítésének 50 százalék fölötti költési aránya a minimálbéres munkajövedelemből elkerülhető legyen.
Kérdés persze, hogy előteremthető-e ekkora minimálbér emelés fedezete a magyar gazdaság teljesítményéből. A fedezet egyik forrása a termelékenység emelése lehet, a másik a jövedelem osztozkodási arányok megváltoztatása a bérből élők javára - teszik hozzá.
Mint írják, a minimálbér növekedése az elmúlt évek többségében is meghaladta a termelékenység emelkedését, és tény, hogy a gazdaság ki tudta termelni az emelések fedezetét, hiszen az átlagbérek még a minimálbéreknél is gyorsabban nőttek. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a magyarországi minimálbér és átlagbér 2017 előtti nagyságának a kelet európai régióban is elmaradó vásárlóereje.
|
Növekedési dinamikák |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 jan-szept |
2022/2016 |
|
GDP (változatlan áron) |
104,3% |
105,4% |
104,9% |
95,5% |
107,1% |
107,3% |
126,6% |
|
Termelékenység |
102,8% |
104,0% |
104,0% |
96,3% |
106,4% |
105,5% |
120,2% |
|
Infláció |
102,4% |
102,8% |
103,4% |
103,3% |
105,1% |
111,8% |
132,1% |
|
Infláció+termelékenység |
105,2% |
106,8% |
107,4% |
99,6% |
111,5% |
117,3% |
157,2% |
|
Minimálbér |
114,9% |
108,2% |
108,0% |
108,1% |
104,0% |
119,5% |
180,4% |
A KSH nemzeti számlák adatai szerint 2017 és 2021 között a minimálbéreseket foglalkoztató legtöbb ágazatban (mezőgazdaság, textilruházati ipar, építőipar, kiskereskedelem, szálloda-vendéglátás) a munkavállalói bérek/keresetek részesedése a hozzáadott értékből csökkent, a munkáltatók/tőketulajdonosok részesedése pedig nőtt. Utóbbit, azaz a bruttó működési eredmény részesedésének növekedését elősegítette a béreket terhelő munkaadói járulékok több éven át megvalósított, 28,5-ről 13 százalékra történő csökkentése.
