Jelenleg a bevásárlóközpontok összterülete országosan megközelíti a 1,75 millió négyzetmétert. Ebből a fővárosban mintegy 600 ezer négyzetméternyi létesítmény található, ami már-már a telítettség érzetét kelti. Egyrészt ez, másrészt a komoly, piacra "belépési korlátok" is oka, hogy Budapesten a hasonló fejlesztések üteme az elmúlt években csökkent, s a beruházók inkább a vidéki nagyvárosokba tették át fejlesztéseik színterét.
Az említett hazai állomány már most sem mondható alacsonynak. Ha az egy főre jutó hazai bevásárlóközpont-területet nézzük, a mutató lassan eléri a 0,18 négyzetmétert (az uniós átlag 0,2 négyzetméter/fő), ami ugyan még messze van a svédországitól (0,55 négyzetméter/fő), de Ausztriához viszonyítva magasnak mondható. - olvasható az Eston Rt. legfrissebb piacelemzésében.
Az anyagot készítők úgy látják: az elmúlt évek gyors ütemű pláza-fejlesztései átalakították a fővárosi kereskedelem korábbi szerkezetét is. Az egyedi kisboltok száma fokozatosan csökkent, s ma már a kiskereskedelmi forgalom mintegy egyötöde a plázákban, és a hipermarketekben bonyolódik. Ugyanakkor állítják: a fővárosi bevásárlóközpont-piac távol áll a telítettségtől, inkább egy új fejlődési folyamat, azaz szegmentálódás figyelhető meg a piac e szegmensében. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi létesítmények palettáján sorra jelennek meg az egyes termékcsoportokra specializált kereskedő központok (például Material Építő és Design Center, Max stb.), valamint az új értékesítési koncepcióval, s új építészeti elrendezéssel kialakított outlet központok (GL Outlet, Premier Outlet) és strip mall projektek. Tehát: a bevásárlóközpont-építések nem álltak le, "csak átalakultak".
Klotild, Divatcsarnok, Tőzsdepalota
#page#
A trendet támasztják alá azok az új fejlesztések is, amelyek a belvárosban indultak el az elmúlt két évben. Ilyenek például a Klotild Palota, a volt ORI-székház, a Divatcsarnok és a Budapesti Értéktőzsde épületének átalakítása, melynek eredményeként - hazai és külföldi ingatlanfejlesztők révén - új, a belvároshoz illő, kisebb léptékű, korszerű üzlethelyiségekkel gyarapodik majd a fővárosi piac. Például a lebontott ORI székház helyén egy modern 30 ezer négyzetméteres új vegyes (lakás, iroda, üzlet) funkciójú létesítmény valósul meg 2007-re, melyből az épületkomplexum földszintjén kereskedelmi egységeket alakítanak ki, közel 7000 négyzetméteren: ezek jó részét már bérbe is vették neves márkacégek.
A volt tőzsdepalota alsó három szintjén szintén áruház nyílik majd, 25 ezer négyzetméternyi üzletterülettel. Ugyancsak vegyes funkciót kap az átépítés során a volt Technoimpex székháza, amely a Palazzo Dorottya nevet kapja. A 2007. negyedik negyedévére elkészülő épületben a lakások és irodák mellett luxusüzleteket, nívós kávéházakat is kialakítanak.Ezekkel a fejlesztésekkel nemcsak jelentős építészeti értékek őrződnek meg, de a magas presztízsű belvárosi vásárlás lehetőségével tovább színesedik a budapesti kiskereskedelmi paletta is. - vallják az anyag készítői, akik szerint a színvonalas központi kereskedelmi ingatlanok piacképessége az előrejelzések alapján biztosnak mondható, ami várhatóan tovább emeli majd a belvárosi üzlethelyiségek bérleti díját. A belvárosi kiskereskedelmi ingatlanok szektorában éppen a hiány miatt már 2005-ben is magasabb volt (9-13%-os) a bérleti díjak növekedése, mint bármely más részpiacé.