Intrum fizetőképességi index és a GDP volumenindexének alakulása (2010. I. negyedév = 100 százalék), 2010-2025 (negyedéves adatok)

A magyar gazdaság strukturális kihívásai – az alacsony termelékenység, a szakképzett munkaerő hiánya és a korlátozott innovációs kapacitások – továbbra is akadályozzák egy magasabb hozzáadott értékű növekedési modell kialakulását Magyarországon. Emellett az EU-s forrásokhoz való hozzáférés bizonytalansága és a forráslehívások időbeli szűkülése is lefelé mutató kockázatot jelent a beruházások és a növekedés szempontjából.

Ellenálló képesség az EU-ban és 2026-os várakozások

A világgazdaság teljesítménye 2025 első három negyedévében meglepően kedvező volt a korábbi prognózissal ellentétben. Ebben szerepet játszott a kereskedelmi korlátozásokhoz való alkalmazkodás, azaz import-export időzítésének előrehozása, valamint a pénzügyi feltételek javulása is. A kereskedelmi rendszer fragmentációja azonban 2026-ban továbbra is meghatározó trend marad.

Az amerikai gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a protekcionista fordulat a korábbi globális integrációhoz képest magasabb bizonytalanságot eredményez, még akkor is, ha a totális vámháború kockázata rövid távon mérséklődött. A korábbi szabályalapú világkereskedelmi működés teljes visszaállása kevéssé valószínű. Reálisabb forgatókönyv egy új, részben blokkosodó kapcsolatrendszer stabilizálódása.

Európa is felülteljesítette a várakozásokat 2025-ben, a magánfogyasztás a fogyasztói bizalom gyengülése ellenére bővült, a közfogyasztás is hozzájárult a GDP emelkedéséhez, míg a beruházások mérsékelten növekedtek. Az Európai Bizottság szerint az EU gazdasága 2025-ben 1,4 százalékkal bővült (ez 2024-hez képest 0,3 százalékos növekedés), és ez a növekedési ütem várhatóan 2026-ban is fennmarad. A fogyasztás idén átlagosan évi 1,5 százalékkal emelkedhet, míg a beruházások volumene 2,7 százalékkal nőhet. Az infláció az EU-ban tovább mérséklődött 2025-ben, ami idén 2,1 százalék körül stabilizálódhat a Bizottság előrejelzése alapján.