A vizsgált időszakban a vidéki átlagos lakásárak jellemzően közelebb kerültek a fővárosiakhoz. A vármegyék közül 13-ban, a székhelyeik közül pedig 10-ben haladta meg az emelkedés üteme a fővárosi 7,5 százalékot. Tíz százaléknál jobban drágult Bács-Kiskun (16 százalék), Nógrád, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy (14 százalék), Veszprém (13 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar (12 százalék), valamint Vas (11 százalék). Közéjük tartozik az átlagos négyzetméterár-listát Budapest (991 ezer forint) mögött vezető Somogy (764 ezer), mely ezt az előkelő helyet a Balaton-partnak köszönheti, valamint az azt záró Nógrád (203 ezer) is.

A fővárosnál dinamikusabban dráguló székhelyvárosok között ugyancsak ott találjuk a legdrágábbat (Debrecen, 752 ezer forint) de a legolcsóbbat (Salgótarján, 213 ezer) is. Ezt a listát Szombathely vezeti 13 százalékkal, Szekszárd, Kecskemét, Salgótarján (12 százalék), Debrecen, Székesfehérvár (11 százalék), Nyíregyháza, Pécs (10 százalék), valamint Kaposvár és Tatabánya (9 százalék) előtt. A fővárosi és vidéki árak közeledését az is mutatja, hogy míg egy éve Debrecen a fővárosi kerületek közül csupán háromnál (XX., XXI., XXIII.)  bizonyult drágábbnak, mostanra már hatnál (XV., XVIII., XIX., XXIII., XXI., XX.). A második és a harmadik legdrágább vármegyeszékhely Győr (692 ezer) és Veszprém (688 ezer) ugyancsak felülmúl árban legalább két fővárosi kerületet.