A kis és középvállalkozások esetében kedvezően módosult a társasági adókulcs, ami évi 500 millió forintos adóalapig 10 százalékra csökkent. Magánszemély cégtulajdonosok esetében további változás emellett az osztalékadó 16 százalékosra, továbbá az egyes cafeteria elemek utáni adó huszonötről tizenkilenc százalékosra történő módosulása. „Ennek hatása az lesz, hogy a vállalkozók nyereségük után kisebb adóteher megfizetését követően, nagyobb adózott nyereségre tehetnek szert, nemcsak társaság, hanem a magánszemély szintjén is"- kommentált Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.
Mivel a cafetériához kapcsolódó adóterhek - bár nem a tavalyi adóemelést kompenzáló módon - csökkennek a jövő év elejétől, ezért azok a cégek, melyek nem szűntették meg ezt a javadalmazást, egyértelmű költségcsökkenés fognak tapasztalni - tette hozzá a szakember.
Mivel a társasági adókulcs csökkentése lépcsőzetesen kerül bevezetésre, az 500 millió forintos adóalapot meghaladó nagyvállalkozások két év múlva, 2013. január 1-től tartoznak majd a tíz százalékos adókulcs alá. Rövidtávon azonban már ez a kilátás is pozitívan befolyásolhatja beruházási terveiket, hiszen a jelentősebb fejlesztések átfutási ideje elérheti, sőt meg is haladhatja a két évet. A december 20-i adófeltöltésre egyébként már idén is csak azok a cégek voltak kötelezettek, amelyek előző évi árbevétele a 100 millió forintot meghaladta. (Az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályok érdemben nem változnak 2011-ben, az evást továbbra sem terheli 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.)
16 százalékos szja, családi adóalap-kedvezmény
A személyi jövedelemadó esetében a legnagyobb módosítás az adókulcs 16 százalékra való csökkentése. Az általános adókulcs bevezetése mögött azonban a gyakorlatban eltérő mértékű adóztatás húzódik meg. Míg az ún. külön adózó jövedelmek legtöbbje esetén a 16 százalékos kulcs már 2011. január 1-től érvényes lesz - ilyenek többek között a kamatjövedelem, az osztalék jövedelem, vagy a tőzsdei árfolyamnyereség - addig az ún. összevonandó jövedelmek esetén a módosított adóalap miatt az effektív adókulcs csak fokozatosan 2013. január 1-től csökken 16 százalékra.
A törvénycsomag kétség nélkül leghangsúlyosabb eleme az általános - már első gyermektől érvényesíthető - gyermekek utáni adóalap-kedvezmény megjelenése. Ennek hatására, akár az egy gyermekkel rendelkező minimálbéres szülők adópozíciója is javul 2011-ben. Ugyanakkor a gyermekekkel nem rendelkező minimálbéresek esetében a létminimum adóztatása a korábbiakhoz képest kiszélesedik. A kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező három gyermekes család esetében teljesen eltűnik a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség. További változás a munkavállalói nyugdíjjárulék 10 százalékra emelése, melyet az érintett döntése alapján az állami vagy a magánnyugdíjpénztárba utalnak.
Az első lakástulajdonukat megszerző, legfeljebb 35 éves magánszemélyek a januártól 12 hónapra elnyújtva fizethetik be a lakásszerzési illetéket.
A munkavállalói oldal elégedetlen
Az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke szerint az új adórendszer igazságtalan és a foglalkoztatottak nagy részének hátrányos, a különadókat pedig a munkavállalóknak kell megfizetniük, ezért úgy látja nőhet a szakszervezeti akciók támogatottsága. Pataky Péter úgy fogalmazott, hogy az adórendszeri változások jövedelem átcsoportosító hatásait - a nehezen élőktől a gazdagoknak - nem tartják igazságosnak, de még gazdaságilag célszerűnek sem.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több kérdés és kétely merül fel a legkülönbözőbb munkavállalói csoportokban. "Szólamokkal és ígéretekkel hosszabb távon nem elégednek meg, konkrét, a jövedelmüket, élethelyzetüket érezhetően javító eredményeket várnak a kormánytól, ha pedig ezek nem jönnek, akkor jelentősen megnő a szakszervezeti akciók támogatottsága"
600-700 milliárd marad a lakosságnál
A 2011-es adóintézkedésekkel mintegy 600-700 milliárd forint marad a háztartásoknál, illetve a vállalkozásoknál jövőre, ami segít a gazdasági növekedés beindításában - mondta december elején, a VOSZ fórumán Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára. Szerinte a háztartásoknak már nem volt akkora jövedelmük, hogy tőlük újabb intézkedésekkel átcsoportosításokat lehessen végrehajtani, ezért elsőként a pénzügyi szektor volt az a gazdasági terület, amelytől az államháztartási hiány tartása érdekében jelentős jövedelmet lehetett elvonni a bankadó bevezetése révén.
A gazdaságpolitika feladata, hogy erős, versenyképes, növekvő és stabil gazdaságot hozzon létre - jelentette ki akkor Bartha Ferenc, a VOSZ ellenőrző bizottságának elnöke, aki szerint az adócsökkentés, a megtett intézkedések jó alapot teremtenek a gazdaságnak, a kitörést a kis- és középvállalkozások, és azok exportjának növelése jelentheti, de a belső piacon is kell számukra értékesítési lehetőséget teremteni.
