Változások a lakástámogatásban

Az elmúlt egy-két évben mind többen éltek - és várhatóan a jövőben is élnek majd - a kedvezményes kamatú lakáshitelek igénybevételével. Ezért nem árt megismerni a korábbi rendszerben június közepétől a kormány által bevezetett néhány módosítást, valamint a jövő januártól tervezett kedvezménymegvonást.

Június közepén lépett életbe az a módosító kormányrendelet, amely a lakáshitelezés állami kamattámogatásos rendszerét érinti. Ennek értelmében - a bankok szigorúbb hitelelbírálása mellett – a használt lakásokhoz is felvehető hitelek kamatterhe változatlanul legfeljebb 6, az új lakásoknál pedig a korábbi 4,5 százalékos felső határ helyett maximum 5 százalék lehet. A maximális hitelösszeg az új lakásokhoz igényelhető kiegészítő kamattámogatású kölcsönök esetében 10 millióról 15-re emelkedett, míg a jelzálogalapú, használt lakóingatlanokhoz is felvehető hitelnél – amely ekkortól korszerűsítéshez is kérhető - 30 millió forintról 15 millióra csökkent. A módosítással új alapra helyeződött a támogatás: ekkortól nem a jelzáloglevél kamatához kötődik az állami támogatás, hanem az állampapír-referenciahozamhoz. Vagyis, amíg a korábbi rendszerben némely bankok – árazási szisztémájukkal - magasabb költségvetési támogatást tudtak maguknak lehívni, a rendelet életbe lépése után az azonos célú kölcsönökhöz minden pénzintézet egyforma állami támogatáshoz jut, ami csökkenti az üzletágban szerzett hasznukat. Ez arra készteti a pénzintézeteket, hogy a korábbinál körültekintőbb módon hitelezzenek: vagyis az új szabályozással valamelyest szigorúbb lett a hitelelbírálás.

Az állami támogatás 3-4 százalékpontos csökkentése látszólag elsősorban a hitelintézetek nyereségét érinti, némely szakember szerint azonban -- ha ennek következményeként – az érintett bankok a hitelkonstrukcióknál az ún. kamatplafont alkalmazzák, akár 1-1,5%-kal nőhet a lakáskölcsönt igénylő ügyfelek terhe.

A módosítás célja egyébként – amint azt Csabai Lászlóné, lakásügyi kormánymegbízott többször hangsúlyozta – egyrészt az, hogy korlátozzák a befektetési célú támogatott lakáshitel felvételének lehetőségét, másrészt pedig a társadalmi igazságosság jegyében a korábbinál szélesebb rétegek hozzájuthassanak a kedvező kamatú kölcsönökhöz. S nem utolsósorban a cél az állam jelentős, jelenleg 139 milliárdot kitevő, az otthonteremtést támogató terhei növekedésének a mérséklése, ami a mostani intézkedések hatására idén több milliárd forint költségvetési megtakarítást jelenthet.

A lakástámogatás rendszere mostani módosításának legfontosabb eleme, hogy a jelzáloglevélkamat-támogatásos lakáskölcsön maximális összege 30 millió forintról 15 millió forintra csökken, s ezzel egyidejűleg az új otthon megszerzéséhez (vásárlás, építés) igényelhető ún. kiegészítő kamattámogatásos hitel felső határa 10-ről 15 millió forintra emelkedik. Újdonság, hogy ezentúl kombinálható lesz a kétféle támogatott hitel (vagyis egyszerre lehet felvenni lakásvásárlásra és bővítésre kölcsönt), de együttes összegük így sem haladhatja meg a 15 millió forintot. Kedvezőtlen változás viszont – ami a családon belüli fiktív adásvételek kiszűrésére irányul --, hogy az egy háztartásban élők továbbra is csak egyfajta támogatott hitel felvételére lesznek jogosultak. Ugyanakkor a fiatalok lakáshoz jutását segítendő a szülőknek lehetőségük nyílik, hogy nagykorú gyermekük részére lakást vásároljanak.

Nem lesz kötelező – a korábbi elképzeléssel ellentétben – az, hogy új lakás vásárlása esetén a régi lakást 180 napon belül értékesíteni kell. Mindezzel párhuzamosan a jelzálogalapú, használt lakásra szóló hitel kamata és kezelési költsége változatlanul maximum 6% lehet, míg az új lakáshoz kapcsolódó banki kölcsön kamatának és kezelési költségének együttes mértéke nem haladhatja meg az 5%-ot. A támogatás továbbra is 20 évig jár, s a kamat- és kezelésiköltség-megkötés érvényes az évente változó kamatozású hitelekre is.

A lakáscélú kedvezmények (mint például a gyermekek után felvehető szoc.pol) a kormánykoncepció szerint jövőre is alanyi jogúak maradnak, a lakáshitel-törlesztés után igénybe vehető, jelenleg évi 240 ezer forintos adókedvezményt viszont már csak az idei év után lehet utoljára igénybe venni: 2004. január elsejétől eltörlik.

Ezzel kapcsolatban a kormány-megbízott korábban többször elmondta: a fiatalok s az alacsonyabb jövedelmű családok nem minden esetben tudnak élni a lakásvásárláshoz kapcsolódó adókedvezmény igénybe vételének a lehetőségével, míg a jól keresők ezt maximálisan kihasználhatják. Szerinte ezt az igazságtalan helyzetet meg kell szüntetni. Bár az is elhangzott, hogy a jövő évtől tervezett változások nem lesznek visszamenőleges hatályúak, s a már megkötött hitelszerződéseknél nincs szó az adókedvezmények megszüntetéséről, csak bizonyos korrekciókról, ellenkező vélemények is napvilágot láttak. Az biztos, hogy erről októberben, az adótörvények vitájakor döntenek.

Ugyancsak ősszel határoz a kormány a szociálpolitikai támogatás jövőbeni összegéről, amelynek növelésére az elmúlt évben ígéretet tett. A jelenlegi tervek szerint január elsejétől egy gyermek megléte esetén 800 ezer, két gyereknél 2 millió, 3 gyermeknél 3,2 millió, 4 gyereknél 4 millió forint lesz a szocpol. összege. Azt is tervezik azonban, hogy az emelést két ütemben valósítják meg, és januártól bevezetik a használt lakáshoz az ún. fél szocpolt, ami főleg a fiatal házasok, és a vidéken élő családok lakásproblémáját oldhatná meg.

Szintén a jövő évi tervek között szerepel annak a garanciarendszernek a létrehozása, amelynek segítségével – elsősorban – a fiatal házaspárok már minimális önerővel is lakáshoz tudnának jutni. Ez azt jelenti, hogy amíg napjainkban a jelzálogbankok többnyire a lakásvételárnak csak 50-60 százalékig nyújtanak kölcsönt, a jövőben az érintett ingatlan árának a másik felét is meghiteleznék, amennyiben erre garanciát kapnának az államtól, vagy például egy biztosító társaságtól. A kormány ehhez üzleti biztosítókat szeretne bevonni, akik egy speciális biztosítás révén vállalnának kockázatot.

A júniusi változások

--Az új lakás vásárlásához, építéséhez felvehető kiegészítő kamattámogatású hitel összege 10 millióról 15 millió forintra emelkedik.

--Az állami kamattámogatású jelzálogalapú hitel felső határa 30 millióról 15 millióra csökken. Ezen belül azonban célrendszere kibővült: bármilyen lakáscélra, vásárlásra, bővítésre, korszerűsítésre felvehető.

--Vállalkozói kamattámogatásos kölcsön új lakás építéséhez: a felvehető hitel összege l0-ről 15 millióra emelkedett.

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo