Június közepén lépett életbe az a módosító kormányrendelet, amely a lakáshitelezés állami kamattámogatásos rendszerét érinti. Ennek értelmében - a bankok szigorúbb hitelelbírálása mellett – a használt lakásokhoz is felvehető hitelek kamatterhe változatlanul legfeljebb 6, az új lakásoknál pedig a korábbi 4,5 százalékos felső határ helyett maximum 5 százalék lehet. A maximális hitelösszeg az új lakásokhoz igényelhető kiegészítő kamattámogatású kölcsönök esetében 10 millióról 15-re emelkedett, míg a jelzálogalapú, használt lakóingatlanokhoz is felvehető hitelnél – amely ekkortól korszerűsítéshez is kérhető - 30 millió forintról 15 millióra csökkent. A módosítással új alapra helyeződött a támogatás: ekkortól nem a jelzáloglevél kamatához kötődik az állami támogatás, hanem az állampapír-referenciahozamhoz. Vagyis, amíg a korábbi rendszerben némely bankok – árazási szisztémájukkal - magasabb költségvetési támogatást tudtak maguknak lehívni, a rendelet életbe lépése után az azonos célú kölcsönökhöz minden pénzintézet egyforma állami támogatáshoz jut, ami csökkenti az üzletágban szerzett hasznukat. Ez arra készteti a pénzintézeteket, hogy a korábbinál körültekintőbb módon hitelezzenek: vagyis az új szabályozással valamelyest szigorúbb lett a hitelelbírálás.
Az állami támogatás 3-4 százalékpontos csökkentése látszólag elsősorban a hitelintézetek nyereségét érinti, némely szakember szerint azonban -- ha ennek következményeként – az érintett bankok a hitelkonstrukcióknál az ún. kamatplafont alkalmazzák, akár 1-1,5%-kal nőhet a lakáskölcsönt igénylő ügyfelek terhe.
A módosítás célja egyébként – amint azt Csabai Lászlóné, lakásügyi kormánymegbízott többször hangsúlyozta – egyrészt az, hogy korlátozzák a befektetési célú támogatott lakáshitel felvételének lehetőségét, másrészt pedig a társadalmi igazságosság jegyében a korábbinál szélesebb rétegek hozzájuthassanak a kedvező kamatú kölcsönökhöz. S nem utolsósorban a cél az állam jelentős, jelenleg 139 milliárdot kitevő, az otthonteremtést támogató terhei növekedésének a mérséklése, ami a mostani intézkedések hatására idén több milliárd forint költségvetési megtakarítást jelenthet.
A lakástámogatás rendszere mostani módosításának legfontosabb eleme, hogy a jelzáloglevélkamat-támogatásos lakáskölcsön maximális összege 30 millió forintról 15 millió forintra csökken, s ezzel egyidejűleg az új otthon megszerzéséhez (vásárlás, építés) igényelhető ún. kiegészítő kamattámogatásos hitel felső határa 10-ről 15 millió forintra emelkedik. Újdonság, hogy ezentúl kombinálható lesz a kétféle támogatott hitel (vagyis egyszerre lehet felvenni lakásvásárlásra és bővítésre kölcsönt), de együttes összegük így sem haladhatja meg a 15 millió forintot. Kedvezőtlen változás viszont – ami a családon belüli fiktív adásvételek kiszűrésére irányul --, hogy az egy háztartásban élők továbbra is csak egyfajta támogatott hitel felvételére lesznek jogosultak. Ugyanakkor a fiatalok lakáshoz jutását segítendő a szülőknek lehetőségük nyílik, hogy nagykorú gyermekük részére lakást vásároljanak.
Nem lesz kötelező – a korábbi elképzeléssel ellentétben – az, hogy új lakás vásárlása esetén a régi lakást 180 napon belül értékesíteni kell. Mindezzel párhuzamosan a jelzálogalapú, használt lakásra szóló hitel kamata és kezelési költsége változatlanul maximum 6% lehet, míg az új lakáshoz kapcsolódó banki kölcsön kamatának és kezelési költségének együttes mértéke nem haladhatja meg az 5%-ot. A támogatás továbbra is 20 évig jár, s a kamat- és kezelésiköltség-megkötés érvényes az évente változó kamatozású hitelekre is.
A lakáscélú kedvezmények (mint például a gyermekek után felvehető szoc.pol) a kormánykoncepció szerint jövőre is alanyi jogúak maradnak, a lakáshitel-törlesztés után igénybe vehető, jelenleg évi 240 ezer forintos adókedvezményt viszont már csak az idei év után lehet utoljára igénybe venni: 2004. január elsejétől eltörlik.
Ezzel kapcsolatban a kormány-megbízott korábban többször elmondta: a fiatalok s az alacsonyabb jövedelmű családok nem minden esetben tudnak élni a lakásvásárláshoz kapcsolódó adókedvezmény igénybe vételének a lehetőségével, míg a jól keresők ezt maximálisan kihasználhatják. Szerinte ezt az igazságtalan helyzetet meg kell szüntetni. Bár az is elhangzott, hogy a jövő évtől tervezett változások nem lesznek visszamenőleges hatályúak, s a már megkötött hitelszerződéseknél nincs szó az adókedvezmények megszüntetéséről, csak bizonyos korrekciókról, ellenkező vélemények is napvilágot láttak. Az biztos, hogy erről októberben, az adótörvények vitájakor döntenek.
Ugyancsak ősszel határoz a kormány a szociálpolitikai támogatás jövőbeni összegéről, amelynek növelésére az elmúlt évben ígéretet tett. A jelenlegi tervek szerint január elsejétől egy gyermek megléte esetén 800 ezer, két gyereknél 2 millió, 3 gyermeknél 3,2 millió, 4 gyereknél 4 millió forint lesz a szocpol. összege. Azt is tervezik azonban, hogy az emelést két ütemben valósítják meg, és januártól bevezetik a használt lakáshoz az ún. fél szocpolt, ami főleg a fiatal házasok, és a vidéken élő családok lakásproblémáját oldhatná meg.
Szintén a jövő évi tervek között szerepel annak a garanciarendszernek a létrehozása, amelynek segítségével – elsősorban – a fiatal házaspárok már minimális önerővel is lakáshoz tudnának jutni. Ez azt jelenti, hogy amíg napjainkban a jelzálogbankok többnyire a lakásvételárnak csak 50-60 százalékig nyújtanak kölcsönt, a jövőben az érintett ingatlan árának a másik felét is meghiteleznék, amennyiben erre garanciát kapnának az államtól, vagy például egy biztosító társaságtól. A kormány ehhez üzleti biztosítókat szeretne bevonni, akik egy speciális biztosítás révén vállalnának kockázatot.
A júniusi változások
--Az új lakás vásárlásához, építéséhez felvehető kiegészítő kamattámogatású hitel összege 10 millióról 15 millió forintra emelkedik.
--Az állami kamattámogatású jelzálogalapú hitel felső határa 30 millióról 15 millióra csökken. Ezen belül azonban célrendszere kibővült: bármilyen lakáscélra, vásárlásra, bővítésre, korszerűsítésre felvehető.
--Vállalkozói kamattámogatásos kölcsön új lakás építéséhez: a felvehető hitel összege l0-ről 15 millióra emelkedett.
Változások a lakástámogatásban
Az elmúlt egy-két évben mind többen éltek - és várhatóan a jövőben is élnek majd - a kedvezményes kamatú lakáshitelek igénybevételével. Ezért nem árt megismerni a korábbi rendszerben június közepétől a kormány által bevezetett néhány módosítást, valamint a jövő januártól tervezett kedvezménymegvonást.
Véleményvezér

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia
Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak
Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.

Szijjártó Péter nagyon megdicsérte magát az USA vámok felfüggesztése kapcsán, bár semmi köze nem volt hozzá
Szijjártó Péter rettenetesen büszke önmagára.

180 fokot fordult Orbán Viktor és Donald Trump barátja
A politikusok némelyike felülmúlja a szélkakasokat.

50 nap után válaszolt Lázár János a főpolgármesternek Mini-Dubaj ügyében
Szemétfronton már egyetértenek az illetékesek.