A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 7,32 százalékos csökkenéssel, 16.164,60 ponton zárt szerdán. Az index legutóbb 2005 májusában volt ezen a szinten. A forint 1,2 százalékkal gyengült az euróhoz képest: délután 252,70/80 forintot ért a közös európai deviza. Több európai ország után Magyarország is a betétesek megnyugtatásával próbálja útját állni a válságnak. Veres János pénzügyminiszter bejelentette, hogy a magyar állam teljes garanciát vállal a bankbetétekre, valamint több mint kétszeresére, 13 millió forintra emeli a betétbiztosítás maximumát.
Napközben összehangolt lépésként csökkentette az alapkamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mellett az Európai Központi Bank, a Bank of England, valamint a svájci, a kanadai és a svéd jegybank. A hitelezést könnyítő, a recessziót megelőző összehangolt amerikai, európai és ázsiai kamatcsökkentés nem győzte meg a piacokat, a vezető európai tőzsdemutatók jelentős vesztesége nem csökkent.
A kamatcsökkentéshez Magyarország még nem csatlakozott. Simor András jegybankelnök egy ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre azt mondta, hogy a fejlett és a feltörekvő gazdaságoknak nem okvetlenül kell azonos intézkedéseket hozniuk. A magyar bankpiaccal összefüggésben számos, a viszonylagos stabilitást erősítő kijelentés hangzott el. Az MNB elnöke közölte: a magyar bankrendszer stabil, de ha szükségessé válik, a jegybank megtesz mindent a pénzügyi rendszer biztonságos működésért. A jegybank megítélése szerint a hazai bankrendszer tőkeerős, az országban nincsenek úgynevezett "mérgezett" értékpapírok. Király Júlia alelnök kijelentette: az előző évek nyereséges működésének köszönhetően a bankrendszer jelentős tőketartalékokkal rendelkezik, így a pénzintézetek "sokkellenálló" képessége erős, a forintpiacot megfelelő likviditás jellemzi.
Ezermilliárdok
A legnagyobb magyarországi bank, az OTP árfolyama négyéves mélypontra süllyedt a tőzsdén. Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese erről azt mondta: az árfolyamváltozásnak semmi köze a pénzintézet valódi értékéhez, stabil fundamentumaihoz, illetve kilátásaihoz. Szerinte legfeljebb azoknak a pénzügyi befektetőknek az anyagi helyzetét tükrözi, akik rákényszerültek arra, hogy ilyen áron is eladják részvényeiket.
A brit kormány és jegybank összesen 250 milliárd font értékű, részleges államosítást is tartalmazó bankmentő programot jelentett be. Ennek részeként a legnagyobb brit bankok és lakástakarék-szövetkezetek 50 milliárd font költségvetési tőkeforráshoz jutnak, amelynek fejében az állam elsőbbségi részvényeket kap. A Bank of England ezt 200 milliárd font rövid távú, likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki.
A Moody's Investors Servicenél úgy vélik, hogy az egyre súlyosabb pénzügyi válság miatt jövőre meredeken nő majd a kötelezettségeik törlesztésével leálló vállalatok száma a globális cégadósi körben. A nemzetközi hitelminősítő cég összesítése szerint a folyamat már javában tart. Szeptemberi előrejelzéséhez képest is tovább csökkentette a világgazdaság globális növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF): októberi kitekintésében 3,9 százalékos növekedést vár az idén, jövőre pedig 3 százalékot. A világgazdaság egésze tavaly még 5 százalékkal, az amerikai gazdaság 2 százalékkal, az euróövezeti pedig 2,6 százalékkal nőtt. A magyar gazdaság 2,3 százalékkal nőhet.
