A kutatók a 250 fő felett foglalkoztató vállalatokról derítették ki, hogy az egész vállalatot átfogó kockázatkezelés szintén kevés vállalatnál működik hatékonyan; illetve azoknál a cégeknél, ahol a vezetés elvárásai távol állnak a jelenlegi eredményektől, további fejlesztések várhatók. A kockázatkezelési tevékenység gyakorlati jelentősége pedig kifejezetten növekedni fog azokban az iparágakban, ahol a piaci verseny erősödésére lehet számítani.

A nem megfelelő kockázatkezelés mellett hazánkban a vállalatok 60 százaléka Belső Audit osztállyal sem rendelkezik, a kisebb árbevételű vállalatoknál pedig még a csalások felderítésére sincs megfelelő mechanizmus. Ezért a következő években a Belső Audit osztályok szerepének növekedésére lehet számítani, hiszen ez az az osztály, amely vezető szerepet tölt be a kockázatkezelési és ellenőrzési rendszer megvalósításában.
A vállalatok árbevétel alapján történő elemzése nyilvánvalóan megmutatta, hogy a nagyobb vállalatok előbbre tartanak a hatékony kockázatkezelés megvalósításában. A nagyobb árbevételű vállalatok (10 milliárd forint éves árbevétel felett) mind a kockázatkezelés, mind a Belső Audit területén már komolyabb előrelépéseket tettek, míg a „kisebb” vállalatok esetén még komoly lemaradás tapasztalható.

A nagyobb árbevételű vállatok nemcsak felismerték a két területben rejlő hiányosságokat, de a következő években a területek hatékonyságának növelése érdekében készek kihelyezett, külső szakemberek bevonására. Remélhetőleg a nagyvállalatok sikeres kockázatkezelése a kisebb vállalatok számára is egyértelművé teszi ezen vállalati funkció fontosságát a vállalat céljainak eléréséhez.

Az iparágankénti vizsgálat eredményei szerint a pénzügyi szektor helyzete a legjobb a kockázatkezelés területén. Ez véleményünk szerint a pénzügyi szektor kiemelt szabályozottságának tudható be, hiszen a szigorú hatósági felügyelet miatt a pénzügyi intézményeknek szüksége van egy átfogó belső rendszerre, mely a működési és stratégiai kockázatokat beazonosítja és hatékonyan kezeli.

A többi szektorban gyakoriak a hiányosságok a kockázatkezelés és a Belső Audit területén. A telekommunikáció és a számítástechnika területén a folyamatos kihívások hatására egyre jelentősebb súlyt szánnak e két vállalati területre, míg a feldolgozóiparban egyelőre nem érzik e területek jelentősségét. Azonban ezekben a szektorokban is változásokra lehet számítani, amint a vállalatok felismerik a belső és külső kockázatok időbeni beazonosításának és hatékony kezelésének jótékony hatását a vállalati eredményekre.
Kutatásunk a magyarországi vállalatok körében alátámasztotta azt a nemzetközi tendenciát, amely mind a kockázatkezelés, mind az Belső Audit vállalati szerepének felértékelődését mutatja. A felmérés alapján a hazai cégek jelentős változások előtt állnak e két stratégiailag egyre fontosabb vállalati területen.

A felmérés eredménye a számok tükrében
A felmérés során 1150 vállalatot kerestünk meg kérdőívünkkel - mondja a kutatás vezetője -, amelyet 121-en töltöttek ki. A válaszadóink összárbevétele 2000-ben 4220 milliárd forint volt, ami a 250 fő felett foglalkoztató vállalatok tavalyi éves árbevételének közel 20 százaléka.
A felmérés eredményeként azt kaptuk, hogy ma Magyarországon a 250 fő felett foglalkoztató vállalati kör több mint 80 százalékánál létezik valamilyen szintű kockázatkezelés; ám ezen tevékenységgel rendelkező vállalatok felénél további fejlesztéseket tartanak szükségesnek. Az árbevétel alapján vizsgálva a válaszokat 94 százalékot kaptunk eredményül, ami azt jelenti, hogy jellemzően a nagyobb társaságoknál létezik kockázatkezelés.
A vállalatok felénél a kockázatkezelés még mindig a hagyományos, az egyes kockázatokat elkülönítetten kezelő tevékenységként működik. Ha a vállalatok súlyát is figyelembe vesszük, akkor 66 százalékot kapunk eredményül, ami azt jelenti, hogy elsősorban a nagyvállalatok rendelkeznek az egész társaságra kiterjedő kockázatkezeléssel.
Azt tapasztaltuk, hogy a vállalkozások több mint 60 százalékánál (a súlyozott eredmények alapján 77 százalék) rendszeres kockázatfelmérés folyik, viszont egységesen alkalmazandó kockázatfelmérési módszertannal nem rendelkeznek. Az aránykülönbség azt jelenti, hogy itt is jellemzően a nagyvállalatok vannak jobban felkészülve.
Érdekes képet mutat összességében a vállalatok kockázatkezelési kultúrájáról az a tény, hogy a cégek 71 százaléka ma még nem rendelkezik írásba foglalt kockázatkezelési szabályzattal.
A csalások megakadályozását segítő mechanizmusok vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi években a társaságok több mint a felénél nem történt szándékos csalás, és ha történt volna, akkor azt a cégek közel 70 százaléka felfedezte volna. Ha viszont nem a súlyozott eredményt vesszük alapul, akkor is 70 százalékot kapunk „csak” azzal a különbséggel, hogy a cégek ilyen arányban nem fedezték volna fel a csalásokat. Az arányeltolódás oka, hogy a kisebb árbevételű vállalatoknál még nem létezik hatékony mechanizmus a csalások felfedezésére.
A Belső Audit vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a 250 fő felett foglalkoztató vállalati szféra 40 százaléka rendelkezik ilyen osztállyal. A súlyozás során 80 százalékot kaptunk, ami azt jelenti, hogy jellemzően a nagyobb társaságok rendelkeznek ilyen osztállyal.
Ezen társaságok 32 százaléka értékelte úgy, hogy a jövőben az egyes kiválasztott Belső Audit feladatokat külső szakemberekkel végeztetik el. A kihelyezett szakemberek előnye a cégek 52 százaléka szerint az, hogy a szakemberek rendelkezésére áll a legjobb ellenőrzési módszertan és technológia, illetve a társaságok a kihelyezés által költségcsökkentést érhetnek el.