„Ebből is látszik, hogy a bérlőjelöltek vásárlóereje korlátozott. Fontos megemlíteni, hogy Debrecenben éves összevetésben majdnem megduplázódott a kiadó lakások és házak száma, ahol közel 1200 ilyen ingatlan vár bérlőkre. Tehát komoly kínálatbővülés jellemzi a várost, ami szintén gátat szabhatott a drágulásnak” – mutatott rá a szakember.
A vármegyeszékhelyek közül az átlagos bérleti Győrben 200 ezer forint volt december első napjaiban. A székesfehérvári albérletpiac 175 ezer, a pécsi 165 ezer, a szegedi pedig 160 ezer forintos átlaggal kezdte az év utolsó hónapját. Ehhez képest megfizethetőbb városnak számít Kecskemét, a maga 140 ezer forintos értékével vagy éppen Miskolc, ahol 120 ezer forint ugyanez.
Izgalmas kérdéseket feszeget 2025
Balogh László szerint izgalmas kérdés, hogy az albérletpiaci lassulás mennyire lesz tartós. 2025-ben ugyanis akár havi 150 ezer forintos havi lakhatási támogatást adhatnak a munkaadók, amit bérleti díjra is elszámolhatnak a 35 évnél fiatalabb munkavállalók. A minimálbér pedig 290 ezer forintra nő, ami általános bérnövekedést okozhat a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében is.
„A növekvő jövedelmi szintek jellemzően magasabb bérleti díjakat is eredményeznek az albérletpiacon. Izgalmas kérdés lesz, hogy 2025-ben a piaci lassulás vagy a növekvő bérek ereje lesz erősebb az albérletpiacon” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
