A hatályos kormányrendelet szerint azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem vesznek igénybe bérelt szállítóeszközt, a kiutaztatásból származó árbevételük 12 százalékának megfelelő mértékű vagyoni biztosítékkal kell rendelkezniük. Azoknak a cégeknek pedig, amelyek bérelt szállítóeszközt vesznek igénybe az utaztatáshoz, a kiutaztatásból származó bevételük húsz százalékának megfelelő mértékű vagyoni biztosítékkal kell rendelkezniük. Ezt háromféleképpen szolgáltathatják: pénzben, bankgaranciával vagy biztosítási szerződéssel. Ám a nagyobb, több milliárd forintos árbevételű vállalkozások esetében a biztosító társaságok vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon magas díj ellenében vállalnák a biztosítást. A MUISZ elnöke hozzátette: ezért került sor az április 28-án életbe lépett, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendelet vagyoni biztosítékról szóló részének újra tárgyalására. Példaként említette, hogy a legújabb változat lehetőséget biztosítana arra, hogy a menetrendszerinti repülőjáratokat igénybe vevő utazási irodák, az ebből származó bevételüket ne vegyék figyelembe a vagyoni biztosíték alapját képező éves árbevételüknél. Elmondta azt is, hogy míg korábban az utazási iroda és a légitársaság megállapodásától függött, hogy mikor fizeti ki az iroda a légi közlekedés díját, addig az új változat szerint az utazást megelőzően kell ezt lebonyolítani.
Ezért azt javasolják, hogy a vagyoni biztosítékot az utazási iroda árbevételének 12, illetve 15 százalékában határozzák meg. S ha a vagyoni biztosítékot nem egy összegben egy évre, hanem félévenként két összegbe fizetnék az utazási irodák, kiküszöbölhető lenne a váratlan események miatt bekövetkezett lemondások okozta árbevétel-kiesés is.
A kormányrendelet szerint az új vagyoni biztosítékot a hatályba lépéstől számított hat hónapon belül, azaz 2001. október 28-ig kell az érintett irodáknak szolgáltatniuk.
Forrás: MTI