Mintha mi sem történt volna, folytatódik a MÁV-Stadler-Transelektro-Bombardier-Közbeszerzési Döntő Bizottság menetelés. A szereplők száma azonban bővült, beszállt az ügyek intézésébe a gazdasági és közlekedési miniszter is, miszerint a szerződések bizonyos passzusaira különösen oda akar figyelni. A legfőbb elem a március óta háromszor kisiklatott MÁV-Stadler elővárosi motorvonat tender esetében, hogy legutóbb már nem volt akadálya a felek közötti megállapodás megkötésének, de annak sem, hogy a kétszer 30 motorvonatra vonatkozó és a karbantartást is hosszú távon szabályozó egyezségbe a vesztes Bombardier cég újfent belekössön. Mindenesetre egy biztosnak látszik, ha a minapi megállapodás és a közelgő döntőbizottsági meghallgatás után nem kerül sor rendkívüli beavatkozásra, a Magyar Államvasutak még az eredeti időpontok szerint, jövő tavaszra megkaphatja és szolgálatba állíthatja a Stadler-Transelektro kooperációban készülő motorvonatok első egységeit. Ezt a hovatovább politikai súlyú bejelentést a Transelektro Csoport vezetői tették augusztus 23-án, amikor is néhány még mindig vita tárgyát képező ügyről kifejtették véleményüket. Székely Péter Transelektro-elnök annak a programnak a teljesülését látja a MÁV-tól kapott megrendelésben, hogy a svájci Stadler partnereként 2250 embernek tudnak hosszú távon munkát adni, illetve a magyar ipar a magyar piacon végre szerephez juthat. Emellett referencia is a motorvonatok előállításában való részvételük.
A számháborúba ismét beszállni kénytelen a Transelektro, mivel partnerének ellenfele a versenyben továbbra is a saját termékét és szolgáltatását tartja olcsóbbnak. A magyar energetikai vállalat bizonyított tényként közli a nyilvánossággal, hogy 13 milliárd forintnyi előnye származik az országnak - végső soron az adófizetőnek - abból, hogy nem a 77,6 milliárdos Bombardier, hanem a 64,6 milliárdos Stadler szerződést kötötte meg a MÁV. A két vetélkedő cég motorvonatainak teljesítmény paraméterei között is alapvetően jobb a svájci-magyar páros terméke. Fontosnak találták most is hangsúlyozni a Transelektro vezetői, hogy márciusban, az első eredményhirdetéskor nem annyi ponttal - azaz héttel - előzték meg ellenfelüket, amennyivel megismerkedhetett a közvélemény, hanem lényegesen nagyobb volt a differencia. Ám a Stadler kárára tévesen számoló MÁV-nál akkor azért nem léptek fel, mert a győzelmet így is a magukénak tudták. Ennek a nyomatékosítását azért tartották fontosnak most augusztusban is, mert még mindig el-elhangzik a vád: azért nyertek, mert a Bombardier hátrányára számolta el magát a vasúttársaság.
Látszólag befejeződött a minap megkötött, az elővárosi motorvonatok gyártására, szállítására vonatkozó szerződéssel a tranzakció. A Transelektro szerint most már valóban az optimista forgatókönyv - októberben hatályba léptetik a passzusokat, s 12 hónapra rá elindul az első elővárosi motorvonat - szerint tevékenykedhetnek. Ezzel a közel fél éves huzavonával is bebizonyosodott, hogy az a közbeszerzési törvény, amely 1995-ben született, s a motorvonat tenderrel fejezi be pályafutását, teljességgel alkalmatlan volt a korszerű versenyeztetéshez.
