Üres lesz idén a multik zsebe

A hazai nagyvállalatok szerény pénzügyi eredményeket várnak a következő egy évre előretekintve. „A szektor átlagosan 2,6%-os árbevétel-növekedéssel számol, ami gyakorlatilag megfelel az elmúlt egy évben jellemző várakozásoknak, de némileg elmarad a tavaly év eleji, 3% feletti várakozásoktól. Profit tekintetében egy erőteljes csökkenő tendencia látható, és jelenleg csupán átlagosan 1,3%-os nyereség-növekedésre számítanak a legnagyobb cégek” - mutatta be a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb adatait Peter Roebben, a K&H vállalati üzletágának vezetője.

Belföldi vagy külföldi piac a gyümölcsözőbb?

Jelenleg a vállalatok 41%-a látja úgy, hogy a következő 12 hónapban növekedni fognak bevételei, miközben a cégek közel fele (52%) számít stagnálásra. Az árbevétel-növekedés a hazai és az exportpiacokon egyaránt jellemző, ez utóbbi esetében azonban valamelyest nagyobb mértékben. A belföldi értékesítésből a vállalatok harmada számít árbevétel-növekedésre, ami átlagosan 2,5%-os növekedést jelent, míg a külpiacokon a cégek 36%-a tervez a jelenleginél nagyobb bevétellel, amit átlagosan 2,8%-kal nagyobb profitot jelent.

A nagyobb cégméret nem tesz jót az árbevétel és profitkilátásoknak, mivel a cégmérettel párhuzamosan nő azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek a következő egy évben zsugorodó pénzügyi eredményekre számítanak.

Nagyobb kereset, elvándorló magyarok – Mi vár ránk az idén?

A magyar gazdaság a gyors növekedés után tavaly lassuló pályára került, az első negyedévi 3,5 százalékos növekedést a II. negyedévben 2,7 százalékos, a III. negyedévben 2,4 százalékos ütem követte. A következő negyedévekben pedig inkább csak 2 százalék körüli bővülés várható. A GKI idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2,3 százalék körüli emelkedésére számít. A beruházások az idei stagnálás után jövőre visszaesnek (-5%), a fogyasztás viszont GDP-hez közeli – idén attól kissé elmaradó, jövőre azt valamivel meghaladó – 2,5 százalék körüli ütemben bővül. Az exporttöbblet 2015-ben látványosan, 2016-ban lassabban emelkedik. A külső és belső egyensúly mindkét évben kedvezően alakul, de a felminősítésre – többek között a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt – még egy kicsit várni kell. A bankadó csökkentéséből adódó banki mozgásteret az MNB egyre aktívabb beavatkozása szívja el. A perspektíva hiánya miatt sem a tőke, sem a munkaerő kiáramlásában nem várható fordulat, miközben a közszolgáltatások leépülése folytatódik.