Idén az átlagosnál két-három héttel korábban, június végén indult a dinnyeszezon Magyarországon. Július közepén már a csúcson járt a betakarítás, ekkor egy időre a kánikula következtében a piacon egyszerre megjelenő termékek miatt visszaestek a felvásárlási árak, de ettől eltekintve a szezon elején és a végén elfogadható árakon tudták értékesíteni a dinnyét a termelők. Augusztus elejétől már keresleti piac alakult ki, a szezonnak a szeptember elején érkezett jelentős lehűlés vetett véget. A termelők közepes évet zártak, a belföldi piac eladásai nem erősödtek, de az exportpiacokon bővülés mutatkozott – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztály Dinnye munkacsoportjának, valamint a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös szezonértékelő rendezvényén.
Fotó: MTI/Komka Péter
A dinnyetermelők várakozásai szerint jövőre további 5-7 százalékkal növekedhet a dinnye-termőterület. A többlet termésre azonban egyelőre külföldön kell vevőt találni, a belföldi piacon fogyasztásösztönző kampánnyal és a fajtaválaszték bővítésével (főképp kisebb méretű és magszegény dinnyékkel) bővíthető a jelenleg évi 10 kg körüli egy főre eső dinnyefogyasztás. Kedvező, hogy hazánk korábbi meghatározó exportpiacain – például Németországban, Lengyelországban és Csehországban – élénkült a kereslet a magyar dinnye iránt. Ennek oka, hogy a mediterrán területeket is fokozottan érinti a klímaváltozás, és a szállítási költségek is jelentősen növekedtek, így ezekbe az országba egyre drágábban jut el a dinnye Dél-Európából. A Spanyolországot sújtó esőzések és az olaszországi aszály miatt egyelőre kérdéses, hogy jövőre mekkora dinnyetermésre lehet számítani a kontinens déli részén. Emiatt a kereskedők is több a beszerzési forrást keresnek, így a magyar dinnye számára is piaci lehetőségek nyílhatnak, ha a keresletnek megfelelő típusú dinnyét termesztenek a gazdák.
