A frakcióvezető szerint tehát egységesek abban, hogy az eddigi gazdaságpolitika nem jó, nem sikeres, új kell. Az „új” gazdaságpolitika új jelszava pedig a gazdasági semlegesség.
Kocsis Máté hangsúlyozta, hogy Magyarország semlegességét nem az elzárkózás, hanem a nyitottság szolgálja a Kelet és a Nyugat irányába egyaránt. Igen ám, de ebben semmi új nincs. Magyarország a rendszerváltás óta gazdaságilag semleges politikát folytat, valószínűleg a világon nincs még egy ország, amelyiknek annyira diverzifikált lenne a külkereskedelme és vállalati tulajdonszerkezete, mint a magyaré. Ha valaki még emlékszik a rendszerváltás egyik fő jelszava volt, hogy nem szabad elveszíteni a szovjet piacokat, így meg is maradtak jellemzően az energia- és az élelmiszeripari együttműködések. Az örökölt szerkezet mindössze annyit változott, hogy sok nyugati és keleti vállalat érkezett hozzá, de ez egy 34 éves folyamat, ebben aztán semmi új nincs. Most csak annyi történt, hogy új nevet kapott a gyerek, keleti nyitás után, jelenleg gazdasági semlegességnek kell hívni azt a politikát, ami eddig is volt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valószínűleg lányos zavarában el is árulta magát, amikor mindössze két nappal a frakcióülés után örömködött, hogy hoppá kész is vagyunk az „új” gazdaságpolitikával.
A gazdasági semlegesség gyakorlati megvalósulását jelenti, hogy Magyarországon a német és a kínai vállalatok nyugodtan együttműködhetnek.
A BYD (kínai elektromos autógyártó) beszállítói fórumán, Budapesten Szijjártó Péter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) székházában tartott rendezvényen felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon jelen van a három német prémiumautó-gyártó, és ezzel párhuzamosan a tíz legnagyobb keleti akkumulátorgyártóból öt. Szóval nagy kérdés, hogy ebben vajon mi a csuda lehet az új gazdaságpolitika?